HTML

Modern Magyarország Mozgalom

A Modern Magyarország Mozgalom célja a nemzeti és európai, valamint a piacpárti és szabadságelvű értékek hiteles képviselete Magyarországon. Látogasson el honlapunkra és tudjon meg többet! www.moma.hu

Támogatás

Ha úgy gondolja, hogy igenis szükség van egy igazi jobboldali, piacpárti mozgalomra, mely egyszerre európai és nemzeti, kérjük támogassa ügyünket, amit az alábbi két módon tud megtenni:

1. Utalással a bankszámlaszámunkra: 12010240-01403631-00100009

2. PayPal rendszeren keresztül a lenti Donate gomb megnyomása után a megfelelő adatok megadásával.

Címkék

10 emeletes panelek (1) 168 Óra (1) 1956 (1) 2014 (2) 2018 (4) 2018-as választás (1) 2024 (2) 2024 es amnesztia (1) 20 milliárd (1) 20 milliárd forint (1) 27%-os áfa (1) 500 napos program (2) Áder János (1) adó (1) adóalap (1) adóbevétel (1) adócsalás (1) adóelkerülés (1) adóemelés (1) adófizetők (9) adófizetők pénze (3) adósság (1) adóterhek (1) adózás (1) Ady Endre (1) Ahmet Davutoglu (1) AIDS (2) akadémikus (1) akaratlagos gazdaságpolitika (1) alamizsna (1) alapjövedelem (1) alapkamat (1) Alaptörvény (9) alaptörvény-ellenes népszavazás (1) alaptörvény-módosítás (2) albérlet (1) Aleksandar Vucic (1) Alekszisz Ciprasz (1) Aleppo (1) Alföldi Róbert (1) aljas kérdés (1) alkotmány (8) Alkotmánybíróság (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányellenes intézkedések (1) alkotmányos jogállam (1) alku (1) állam (16) államadósság (1) államalapítás ünnepe (1) államcsíny-kísérlet (1) államcsőd (3) állami televízió (1) állami ünnepségek (1) állampolgár (1) állampolgári alapjövedelem (1) álmok (1) álnépszavazás (1) álomvilág (1) alternatíva (1) Amerika (1) amerikai elnökválasztás (2) amerikai gazdasági nacionalizmus (1) amerikai külügyminiszter-helyettes (1) Angela Merkel (4) Anglia (1) Antall József (3) Antikorrupciós Ügynökség (1) antiszemitizmus (1) ápolók (1) aradi vértanúk (1) áremelkedés (1) árfolyam (1) árfolyamszabályozás (1) Argentína (1) átalányadó (1) Athén (2) átláthatóság (1) Átlátszó (1) atomenergia (2) atomerőmű (1) atomrakéták tömege (1) áttekinthetőség (2) átverés (1) autonómia (1) autópálya (1) autópályadíj (1) Bagdad (1) Baja (2) baloldal (3) baloldali együttműködés (1) baloldali populizmus (1) bank (4) bankbetétek (2) Ban Ki-moon (1) Barack Obama (1) barátság (1) Bartha Péter (6) Batthyány Lajos (1) befektetés (5) befogadás (3) Bejrút (1) béke (4) békemegállapodás (1) békemenet (1) belpolitika (4) belső ellenség (1) bennfentes kereskedelem (1) bérbeadás (1) bérek (2) bérek felzárkóztatása (1) béremelés (2) bérházépítés (1) bérköltség (1) berlini támadás (1) beruházás (1) bérunió (1) beszéd (3) betegek (1) betegség (1) bevándorlás (4) bevándorlási ügy (1) bevándorlók (2) Bild am Sonntag (1) bírói gyakorlat (1) bírósági döntés (1) bíróságok (2) biztonság (2) biztosító (1) Bloomberg (1) bocsánatkérés (1) bojkott (5) Bokros (1) Bokros-csomag (1) Bokros Lajos (127) bokros lajos (1) boltzár eltörlése (1) bombázás (1) bombázások (1) bontás (1) Boris Johnson (1) Boross Péter (2) börtön (2) börtönök (1) Botka László (1) Botka László lemondása (1) botrány (2) Brexit (3) BRFK (1) brit konzervatívok (1) brit Konzervatív Párt (1) brókerbotrány (1) Brüsszel (3) brüsszeli csúcs (1) Budapest (5) Budapest 2024 (2) Budapest World Media Center (1) Bukarest (1) bukás (5) bűncselekmény (1) Bundestag (1) bunkóság (1) bűntalmazás (1) bűnüldöző hatóságok (1) Cameron (1) centralizáció (1) Central European University (3) CEU (5) cigányok (1) civil (1) civilek (7) civiltörvény (3) civil szervezetek (2) CÖF (1) családbarát (1) családok (1) csalás (6) csaták éve (1) csőcselék kultúrája (1) csőd (2) CSOK (1) csomag (2) David Cameron (1) Debrecen (1) Debreceni Egyetem (1) Déli Áramlat (1) demagógia (1) demokrácia (39) demokráció (1) demokraták (1) demokratikus ellenzék (2) demokratikus ellenzéki szövetség (1) demokratikus erők összefogása (1) demokratikus intézmények (1) demokratikus pártok (1) demokratikus szövetség (1) demonstráció (7) Der Spiegel (2) devizahitel (4) devizatartalék (1) De mit mond Bokros? (1) diák (1) diktátor (3) diktatúra (6) diploma (1) diplomácia (2) diplomáciai kapcsolat megszakítása (1) diplomata (1) DK (3) DNA (1) dollár (1) Donald J. Trump (1) döntés (2) dr. Pusztai Erzsébet (1) Dragomán György (1) drágulás (1) drog (2) droghasználók (1) dühkitörés (1) Dunaújváros (1) dunaújvárosi választás (1) dzsúdó (2) dzsúdó világbajnokság (2) Economist (1) ECR (1) egészségbiztosítás (2) egészségügy (6) egészségügyi dolgozók (2) egészségügyi kiadás (1) egyenlő (1) Egyesült Királyság (1) egyetemes emberi értékek (1) egyetemi autonómia (1) egyfordulós választási rendszer (1) egyház (2) egyházak (1) egység (1) egységes közös piac (1) együttélés (1) együttműködés (2) egzisztenciális fenyegetés (1) EKB (1) EKINT (2) elemzés (1) életszínvonal (1) Élet és Irodalom (1) ellátás (1) ellenőrzés (1) ellentmondás (1) ellentmondások (2) ellenzék (8) ellenzéki együttműködés (1) ellenzéki frakciók (1) ellenzéki politikus (1) előnyök (1) előtérbolondok (1) elszámoltatás (1) elvándorlás (1) elvbarátok (1) embercsempészek (1) emberiesség (1) emberi jogok (1) emberi méltóság (2) embertelen bánásmód (1) Emmanuel Macron (1) ENSZ (3) ENSZ emberjogi főbiztosa (1) EP (1) építőipar (1) EPP (4) Erdély (1) Erdogan (1) Erdősiné (2) erkölcs (1) erkölcsi iránytű (1) erkölcsi mélypont (1) erkölcsi romlás (1) erkölcstelen hazárdjáték (1) értelmetlen beszéd (1) érvényesség (1) érvénytelenség (1) érvénytelen népszavazás (2) ÉS (2) ésszerű alternatíva (1) Észak-írország (1) etnikai sokszínűség (1) etnikai sokszínűségek (1) etnikumok (1) Eu (1) EU (10) euró (10) euróövezet (1) Európa (54) Európai Bíróság döntése (1) Európai Bizottság (4) Európai Egyesült Államok (1) európai értékek (1) európai jogállam (1) Európai Konzervatívok és Reformerek (1) európai kultúra (1) Európai Néppárt (4) Európai Parlament (16) európai szélsőjobb (1) Európai Tanács (1) Európai Unió (67) európai uniós tagság (1) Európai Unió szétverése (1) Európa gyengítése (1) Európa szégyene (1) EU csúcs (1) EU jelentés (1) évértékelő (1) faji elmélet (1) fake news (1) Fálun Gong (1) fanatikusok (1) fantazmagória (1) fasiszta üzenet (1) fasizmsu (1) fasizmus (1) fedezetlen osztogatás (1) fejlődés (5) fékek és ellensúlyok (1) fekete nap (1) fekete ruhás nap (1) félelem (1) félelemkeltés (8) felelőtlen viselkedés (1) felhívás (2) feljelentés (3) felsőoktatás (2) felsőoktatási törvény (1) feltétel nélküli alapjövedelem (1) felügyelő bizottság (1) felzárkózás (2) Ferenc pápa (3) fertőzés (1) feudalizmus (2) Fidesz (12) Fidesz-diktatúra (1) Fidesz-oligarchia (1) Fidesz-rendszer (1) Fidesz kommunikáció (1) figyelemelterelés (1) Financial Times (2) Financial Times címlap (1) Finnország (1) fizetés (1) foci (2) föderalizmus (1) forint (6) Forint (3) forinthitel (1) főváros (1) függetlenség (1) futball (1) Gajus Scheltema (1) gazdagodás (1) gazdaság (44) gazdasági erő (1) gazdasági migránsok (1) gazdasági növekedés lassulása (1) gazdasági romlás (1) gazdasági stabilizáció (1) gazdasági szerkezet (1) gazdasági versenyképesség (1) gazdaságpolitika (7) gazdaság gazdaságpolitika (1) Gazda test (1) gazemberek (1) GDP (2) gépkocsi (1) Glázer Attila (3) Godzilla (1) Görögország (3) görög államcsőd (1) görög csőd (1) görög válság (2) Gulyás Márton (1) gyávaság (1) gyengülés (1) gyengül a forint (1) gyerekek (2) gyerekvállalás (1) gyermekéhezés (1) gyűlölet (2) gyűlöletbeszéd (1) gyűlöletkampány (3) gyűlöletkeltés (4) gyűlöletkeltő népszavazás (1) gyűlölet kultúrája (1) Gyurcsány Ferenc (2) habonyizmus (1) háború (1) halálbüntetés (1) hamis adatok (1) hanyatlás (7) harc (1) használt lakás (1) haszon (1) hatalmi ág (1) hatalmi összefonódás (1) hatalom (3) hatalommegszerzés (1) hatalom megtartása (1) határ (3) határok megválasztása (1) határon túli (5) határon túli magyarok (2) hatékonyság (1) hatékony adórendszer (1) hatékony állam (1) hátraarc (1) hátrányok (1) háttéralku (2) háttérhatalmak (2) háttérhatalom (1) haverok (4) hazánk becsülete (1) hazudozás (1) hazugság (6) hazugságok (1) Heidenau (1) Heineken (1) Hepatitis-C (1) hiányszakmák (1) Hillary Clinton (1) hitelesség (1) hitelezők (1) hitelminősítő (1) hivatali kötelesség (1) hivatali visszaélés (2) hivatalos álláspont (1) Hollandia (2) holland nagykövet (1) homogén (1) homogenitás (1) Honvédelmi Minisztérium (1) huligánok (1) hülyeség (1) humanizmus (1) humor (1) idegengyűlölet (7) ideggörcs (1) igazságszolgáltatás (3) II.János Pál pápa tér (1) illiberális demokrácia (4) illiberális nem demokraták (1) IMF (4) infláció (1) ingyenpénz (2) interjú (1) internet (1) intézmények (1) intézmények hasznosítása (1) in or out (1) iráni atommegállapodás (1) ISIS (1) iskola (1) iskolák (1) István a király (1) Iszlám Állam (2) ítélkezés (1) ítélőképesség (1) Jaguár (1) járvány (1) járványveszély (1) Jean-Claude Juncker (1) jean-claude juncker (1) jegybank (2) jelentkezés (1) jellemrokonság (1) Jeremy Corbyn (1) jobbközép (2) jobboldal (4) jog (2) jogállam (31) jogi kiskapu (1) jogok (2) Jog és Igazságosság (PIS) (1) John McCain (1) jólét (2) jóléti rendszerváltás (1) jordán herceg (1) jövő (21) jövőkép (9) józanság (1) jüan (1) Kajdi József (11) kamatcsökkentés (1) kampány (3) Kanada (1) kancellária-miniszter (1) káosz (1) kapitalizmus (1) károk (1) katonai hatalom (1) kedvezmények (1) kegyencek (1) Kelet (1) Kelet-Európa (1) kémfőnök (1) képviselő (1) képzelet (1) kérdések (1) kereskedelem (1) keresztény értékek (1) kerítés (5) készültség (1) kétharmad (8) kétoldalú kapcsolatok (1) kettős állampolgárság (2) kettős mérce (1) két ikszes szavazás (1) kevésbé jómódúak (1) kiegyensúlyozott tájékoztatás (1) kihívások (1) kijózanodás (1) kilépés (4) Kína (3) kínai rezsim (1) királyság (1) kirekesztés (1) kisebbségek (1) kiszámíthatóság (1) Kis Rigó (1) kitüntetés (1) kiút (1) kivagyiság (1) kizárás (1) Klebelsberg Kunó (1) KLIK (2) klímaváltozás (1) Kocsis Máté (1) kocsmai beszéd (1) kocsmai ugatás (1) költségkeret (1) költségvetés (2) Kolumbia (1) kommunikáció (2) kommunikációs rendszer (1) kommunizmus (1) kompromisszum (1) konvertibilitás (1) konzervatív (2) konzervativizmus (2) konzervatívok (1) konzultáció (1) kopaszok (1) Kór-képe (1) koraszülött (1) kórház (1) kórházak (1) kormány (16) kormánypolitika (3) kormánypropaganda (1) kormányszóvivő (1) kormányváltás (3) kormányzat (1) kormányzati támogatás (1) kormány ügynöke vagyok (1) korrupció (26) Kossuth tér (1) köszöntő (1) Kötcse (1) kötelezettségek (1) kötszer (1) Kövér László (1) következmények (3) közállapot (1) közbeszerzés (1) közbiztonság (1) közélet (89) közelet (1) Közélet (2) Közép-európai Egyetem (6) középhatalmi státusz (1) középosztály (1) közfeladati helyzettel visszaélés (1) közgazdászok (1) Közgép (1) közmunka (1) közös emlékezés (1) közpénz (3) közpénzek elherdálása (1) központi költségvetés (1) közszolgálat (2) köztársaság (1) köztársasági elnök (2) közügy (1) közvélemény (1) kritika (1) Kubatov-lista (1) külkapcsolatok (2) külpolitika (12) kultúra (14) kulturális-nyelvi elkötelezettség (1) kulturális egyszínűség (1) kulturális sokszínűség (1) kultúrharc (1) külügy (1) külügyminisztérium (1) külügyminiszteri tilalom (1) KÜM (1) Kúria (7) küzdelem (1) kvórareferendum (1) kvótareferendum (4) labdarúgás (1) lakájok (1) lakájsajtó (1) lakásprobléma (1) lakásvásárlás (1) lakhatás (1) lakótelep (1) látogatás (1) lázadás (1) lázálom (1) Lázár János (3) leértékelés (1) leértékelődés (1) legális (1) legfőbb ügyész (1) lejáratás (2) lélekmérgezés (2) lelki kútmérgező kormányunk (2) lemondás (1) leszakadás (3) létszámhiány (1) leváltás (1) levél (1) Lex-Heineken (1) Lex CEU (1) lex CEU (1) liberális demokrácia (1) liberális értelmiségiek (1) liberalizmus (1) listák (1) London (3) London főpolgármestere (1) lopás (5) m0 (1) maffiamódszer (1) magánnyugdíjpénztár (2) magánvélemény (1) magyar-szerb határ (1) magyarok (1) Magyarország (17) Magyarország 2116 (1) magyarság (1) magyar diplomácia (1) magyar euró (1) magyar export (1) magyar gazdaság (3) magyar kormány (1) magyar külpolitika (1) magyar külügy (1) magyar lengyel barátság (1) magyar nemzeti érdek (1) magyar ugar (1) mainstream politikai körök (1) Majtényi László (1) május elseje (1) manipuláció (3) maradj otthon (1) március 15. (3) Martin Callanan (1) másodrendű középhatalom (1) Mateusz Morawieczki (1) Matolcsy (1) Matolcsy György (4) mátrix (1) Medgyessy Péter (2) média (4) meditációs technika (1) medve (1) megbékélés (1) megbeszélés (1) megbuktak (1) megegyezés (1) megemlékezés (1) megoldás (2) megoldási javaslatok (2) megosztottság (1) megszorítás (1) méltóság (1) menekültek (24) menekültek jogai (5) menekülthullám (1) menekültügy (8) menekültügyi szerződés (2) menetrend (1) mentességek (1) mentőcsomag (2) Mercedes (1) merényletek (1) migráció (1) migrációs válsághelyzet (1) migránsok (5) minimálbér (1) minisztereknök (1) miniszterelnök (4) Miskolc (1) MNB (6) mocskolódás (1) mocskos hatalom (1) modern (1) modernitás (1) modernizáció (1) Modern Magyarország Mozgalm (1) Modern Magyarország Mozgalom (68) MoMa (129) MOMA (1) MoMa-Együtt-PM (1) MoMa-Együtt-PM közös kampány (1) MoMa elnöksége (2) MOMA tüntetés (1) monarchia (1) monetáris politika (1) monetáris szuverenitás (1) Mongólia (1) Moszkva (1) MSZP (3) MSZP helyi szervezetei (1) MTA (1) működési engedély (1) múlt (1) munka (2) munkaerőhiány (1) munkahely (2) munkanélküliség (3) mutyi (1) művészet (2) nacionalista hazudozás (1) nacionalizmus (9) Nagy-Britannia (2) nagykoalíció (1) nagytőke (1) NATO (2) NAV (2) Németország (2) német politikusok (1) német sajtó (1) nemzet (3) nemzetállam (1) nemzetbiztonsági kockázat (1) nemzeti (10) nemzetiségek (1) nemzeti alapjövedelem (1) nemzeti érdek (2) nemzeti szégyen kormánya (1) Nemzeti Választási Iroda (1) nemzeti valuta (1) nemzetközi kapcsolatok (3) nemzet munkája (1) neokommunizmus (1) népirtás (1) népszavazás (12) Népszavazás (2) népszavazási kezdeményezés (2) népszavazás 2016 (2) NER (2) nevelés (1) nincsenek magánberuházások (1) Nobel-békedíj (1) nők (1) nolimpia (1) Norbert Röttgen (1) növekedés (2) NVI (1) nyereség (1) nyilatkozat (1) nyílt társadalom (1) nyitottság (1) nyitott társadalom (2) nyomor (1) nyomozó hatóság (1) nyomtatópapír (1) Nyugat (1) Nyugat-Európa (1) nyugati civilizáció (3) nyugati sajtó (1) nyugdíj (3) nyugdíjak (1) nyugdíjjárulék (1) nyugdíjkorhatár (1) oktatás (8) októberi népszavazás (1) október 2 (1) október 23 (1) október 23. (1) október 25 (1) október másodika (2) oligarchia (1) olimpia (5) önbecsülés (1) önkéntesek (1) önkényuralom (8) önkormányzati választás (4) opportunizmus (1) Orbán (4) Orbán-kormány (3) Orbán-rendszer (1) Orbán beszéde (1) Orbán Viktor (47) ordas eszmék (1) Oroszország (11) orosz agitprop (1) orosz birodalmi propaganda (1) Országgyűlés (5) orvos (2) orvosok (1) összeesküvés (2) összeesküvés elméletek (1) összefogás (3) összefonódás (1) összeomlás (1) ötéves értékelő (1) ötpárti egyeztetés (1) Paks (3) Paks2 (2) Palkovics (1) panel (1) panel épületek visszabontása (1) paraszolvencia (1) Párbeszéd (1) párbeszéd (1) Párizs (2) parlament (1) paródia (1) pártok (3) pávatánc (2) pazarlás (1) pedagógus (2) pedagógustüntetés (2) pénz (5) pénzköltés (1) pénzrontás (1) pénztárgépek (1) pénzunió (1) piac (2) piacgazdaság (3) piactorzítás (6) Pintér-csomag (1) PISA jelentés (1) plakát (1) plakátkampány (5) pofon (1) polgárháború (1) polgári engedetlenség (1) politika (76) politikai hatalom (1) politikai rendezvény (1) politikai utasítás (1) politikamentes (1) populista baloldal (1) populista ígérgetés (1) populista jobboldal (1) populista pártok (2) populizmus (5) posztkommunizmus (1) Pozsony (1) pozsonyi uniós csúcs (1) program (1) propaganda (4) psziché (1) Pukli István (1) Pusztai Erzsébet (4) pusztítás (1) Putyin (6) Quaestor (1) rágalmazás (1) Rákosi Mátyás (1) reakció (2) Recep Tayyip Erdogan (1) referendum (6) reformok (1) Reinhard Marx (1) remény (2) reménytelenség (1) rendkívüli helyzet (1) rendőrök (2) rendszer (1) rendszerváltás (1) rendvédelmi szervek (1) renminbi jüan (1) részvételi statisztika (1) rezsi (1) rezsibiztos (1) rezsicsökkentés (5) rezsiharc (3) rezsim fenntartása (1) Rio 2016 (1) Rio de Janeiro (1) Robert Fico (1) Rogán Antal (1) Románia (6) romániai tüntetések (1) rombolás (1) Röszke (1) Sadiq Khan (1) sajtó (1) sajtószabadság (9) sajtószabadság hiánya (1) Sándor Mária (1) Sarah Sewall (1) segélyfüggőség (1) segítség (2) sértés (1) sikeres (3) silányság (1) Skócia (1) slavkovi háromszög (1) slepp (1) sör (1) Soros (1) Soros-terv (2) sorosozás (5) Soros György (7) spekuláns (1) sport (2) stadion (3) stratégia (1) Sukoró (1) Svájc (1) szabadrablás (1) szabadság (30) szabadságharc (1) szabadságjogok (1) szabad kereskedelem (1) szabad piac (10) szabad világ (1) szajkózás (1) szakszervezetek (1) szankciók (2) szavazás (13) szavazat (1) szavazati jog (1) szavazatszámláló (2) szavazatszámláló bizottságok (2) szavazat vásárlás (1) Századvég (1) Széchenyi István (1) szegények (1) szegénység (2) szégyen (2) szégyenfolt (1) szellemiség (1) személyes adattal való visszaélés (1) szerátültetések (1) Szerbia (1) szervezők (1) Szijjártó Péter (6) szimpatizánsok (1) színház (1) Szíria (1) Sziriza (2) Szlovákia (2) szocpol (1) szólam (1) szólásszabadság (1) szolgáltatás (1) szolidaritás (10) szövetség (2) szövetségi amerikai kormány (1) szövetségi rendszer (2) szükségállapot (1) tagok (1) takarékszövetkezet (1) támogatás (4) támogatók (1) tanárok (1) tanszabadság (3) tanulás (1) tanúvallomás (1) TAO (1) tárgyalás (1) társadalmi igazságosság (1) társadalom (2) társasági adó (1) tasli (1) TASZ (1) Tavares-jelentés (4) távolmaradás (1) téboly (2) tejhatalom (1) Telekom (1) tények (1) tények elferdítése (1) termelékenység (2) terror (1) terrorizmus (1) terrortámadás (1) terrortörvény (1) tiltakozás (4) tiltakozó gyűlés (1) tisztakezű állam (1) többes állampolgárság (1) többes önazonosság (1) tőke (2) tolvaj politikusok (1) tömeggyűlés (1) Törökország (1) török elnök (1) történelmi pillanat (1) törvények (1) törvényes jogalap (1) törvénymódosítás (1) törvénysértés (1) törvény visszavonása (1) tragédia (1) Transparency International (2) tranzakciós adó (1) trauma (1) Trefort Gimnázium (1) Trump (3) (1) tűcsere (1) tűcsere program (1) tudatlanság (1) Tukora Gábor (1) tünetek (1) tüntetés (8) tüntetések (1) Tusványos (1) TV2 (1) twitter (1) UD Zrt. ügy (1) újgazdagok (1) újkommunizmus (2) újrakezdés (1) új lakások (1) új munkahely (1) Ukrajna (4) üldőzés (1) ultimátum (1) uniós csúcs (1) uniós pénzek (1) uniós támogatások (1) ünnep (2) unortodox modell (1) uralkodó elit (1) üres ígéretek (1) USA (2) uszítás (4) uszító plakátok (1) utazás (1) üzenet (1) üzlet (1) V4 (1) választás (21) választási csalás (1) választási ígéretek (1) választási ígérgetés (1) választási kampány (1) választási szövetség (1) választás 2018 (3) választópolgárok (1) vállalkozók (2) vallás (1) valóság (3) válság (2) válsághelyzet (1) válságkezelés (1) változás (8) valuta (1) valutaárfolyam szabályozás (1) Varga Mihály (3) Várkert Bazár (1) Varoufakisz (1) vasárnapi zárvatartás (3) vaskerítés (1) végjáték (2) Velencei Bizottság (3) vérpopulista népszavazás (1) verseny (3) versenyképesség (4) versenysemlegesség (1) versenyszféra (1) veszély (1) vétó (1) Victor Ponta (1) vidék (1) Világbank (1) Világgazdasági Fórum (1) világ tartalékvalutája (1) vita (2) vizsga (1) Vlagyimir Putin (5) Vlagyimir Putyin (1) Vlagyimir Vlagyimirovics (2) vöröscsillag (1) Werner Faymann (1) zagyvaság (1) zárónyilatkozat (1) zsidók (1) zsigeri gyűlölet (1) Címkefelhő

Manipulálja-e valutája árfolyamát Kína?

Modern Magyarország Mozgalom 2017.03.08. 13:31

Szónoklat és valóság az amerikai gazdasági nacionalizmus mögött I.

    Trump amerikai elnök már választási kampányában rendszeresen azzal tüzelte ellenség azonosítására fogékony hallgatóságát, hogy Kína mesterségesen alacsonyan tartja nemzeti valutája, a renminbi jüan árfolyamát, amivel egyoldalú kereskedelmi előnyökre tesz szert és kárt okoz az amerikai gazdaságnak, amerikai munkavállalók millióinak. Hivatalba lépése óta ezt a vádat kiterjesztette Németországra is. Ez új távlatot adott a valutaháború híveinek. Félretéve azt az egyébként fontos kérdést, hogy kinek használ (cui prodest? – szerzői jog: Lucius Annaeus Seneca) az ellenségkeresés tőről metszett populista taktikája, érdemes szigorú közgazdasági elemzés alapján pontosan megvizsgálni, vajon tényszerűen igaza van-e az amerikai elnöknek.

 

juan.jpg

A kép forrása: alapblog.hu

    A hatalom mágnesként vonzza a „szakértő” értelmiség lakáj elemeit: Trump környezetében már a választási kampány idején megjelent az önjelölt sarlatán. („charlatan” spanyol szófordulat = „túlbeszélő”, aki mindig mindent jobban tud). Ilyen személy többek között Peter Navarro, kaliforniai egyetemi tanár, az elnök által újonnan létrehozott Nemzeti Kereskedelmi Tanács (National Trade Council) vezetője. Navarro régóta az Egyesült Államok halálos ellenségeként tekint Kínára, elsősorban gazdasági szempontból. 2011-ben kiadott könyvének hosszú címe mindennél beszédesebb: Halál Kína által: Szembeszállni a sárkánnyal – globális felhívás a cselekvésre (Death by China: Confronting the Dragon – A Global Call to Action).

 

Árfolyamszabályozás nem konvertibilis valutával

 

    Az új évszázad első évtizedében rendszeresen jártam Kínába, hol a Világbank, vagy az IMF megbízásából, hol a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanáraként. Tárgyalópartnereim között számtalan magas rangú politikus, gazdasági szakember, bank- és vállalatvezető, tudományos munkatárs, egyetemi tanár felbukkant. Amikor a kínai gazdaság kiugró növekedéséről, elsősorban az ezt megalapozó export szárnyalásáról volt szó, vendéglátóim többsége némileg elsötétült arccal felmondta a kommunista párt által meghatározott és unalomig ismételt szöveget. Ez lényegére leegyszerűsítve a következőképpen hangzott:

    A kínai kormány első célja a gazdasági növekedés és a társadalmi stabilitás fenntartása. A társadalmi stabilitás akkor maradhat fenn, ha a munkaképes korba lépő fiatalok számára a kormány elegendő számú és megfelelő összetételű munkahelyet, valamint jövedelmet biztosít. Ezt viszont csak új és hatékony beruházásokkal lehet elérni. Ilyen beruházások főleg az exportra termelő területeken valósíthatók meg. A kivitel növelése érdekében Kínának minden áron meg kell őriznie nemzetközi versenyképességét. Ennek szükséges feltétele - egyebek között -, a nemzeti valuta árfolyamának alacsonyan tartása.

    Szigorú, tiszta logikai láncolat: növekedés és stabilitás < munkahely < beruházások < export < versenyképesség < alacsony valutaárfolyam.

    Hogyan volt képes Kína ezt huzamosabb ideig megvalósítani? Három fontos feltétel együttállása következtében.

    Az első az, hogy a kínai nemzeti valuta nem teljesen konvertibilis. Nem mindenki számára, nem mindenféle ügyletben és nem korlátlan mértékig váltható át dollárra, jenre, vagy éppen euróra. Kínai cégek korlátlanul vehetnek külföldi valutát, ha árukat és szolgáltatásokat kívánnak behozni, de külön engedélyek sokaságára van szükségük, ha befektetni kívánnak külföldön. Kínai magánszemélyek évi 50 ezer dollárig vehetnek konvertibilis fizetőeszközt, de a hatályos törvények szerint csak külön engedéllyel vásárolhatnának külföldön ingatlant. (A törvények megkerülésétől és a feketepiaci tevékenységtől eltekintek.) Külföldiek egyre növekvő mértékben tarthatnak kínai nemzeti valutát, akár még külföldi számlákon vagy éppen Hong Kong-ban is, ami jogi és kereskedelmi értelemben külföld, noha politikailag és katonailag nem. Külföldi vállalatok kínai árukért és szolgáltatásokért fizethetnek kínai pénznemben, föltéve, ha ehhez Kínába irányuló export, vagy működő tőke befektetése révén jutottak hozzá. Külföldi magánszemélyek igen korlátozott mértékben tarthatnak renminbi jüant. Szaporodó kivétel ez alól a turizmus és kínai ingatlanok, értékpapírok megvásárlása.

    Kínában a devizagazdálkodás szabályait nem a jegybank, nem is a pénzügyminisztérium, hanem egy külön erre a célra létrehozott állami szerv, a Valutaügyek Állami Hivatala (State Administration for Foreign Exchange, SAFE) állapítja meg. Ennek vezető tanácsában helyet foglal minden fontos minisztérium és kormányzati szervezet képviselője. Amíg ilyen magas kormányhivatal foglalkozik a devizagazdálkodás napi szabályozásával és engedélyek millióinak kiadásával, addig bizonyosan tudható, hogy a kínai nemzeti valuta nem konvertibilis, nem szabadon átváltható.

    Miért fontos ez? Azért, mert konvertibilitás hiányában a jegybank sokkal nagyobb mértékben képes a valutaárfolyam meghatározására.

    Ez a második feltétel.

    Ha egy valuta piaca nincs nyitva mindenki számára korlátlanul, akkor a jegybank súlya ezen a piacon jelentősen megnő. Ha a jegybank célja a nemzeti valuta árfolyamának mesterségesen alacsonyan tartása, akkor ezt elérheti úgy, hogy a külföldi valuta birtokosainak több hazai pénzt kínál, mint a piac többi szereplője. Pontosan ezt tette a Kínai Népi Bank (People’s Bank of China) egészen 2014 közepéig. Noha a piac várakozása szerint a renminbi jüan értéke akkor egyre nőtt, ezt a várakozást aláásta a jegybank azzal, hogy minden dollárért sokkal több hazai pénzt adott, mint amit a piac szereplői értékarányosnak véltek. De hát ki nem hajlandó eladni dollárját, ha a jegybank többet ad érte, mint a piac többi szereplője? A kínai exportőröknek ez nagyon jól jött, mert hazai valutában így sokkal több jövedelemre tettek szert. Megvalósult a kormány célja: az export versenyképessége javult.

 

Devizatartalék felhalmozása

 

    Ha a jegybank lényegében korlátlan mennyiségben hajlandó idegen valutát venni magas árfolyamon, akkor ennek a tevékenységének lesz egy nem szándékolt, de mindenképp elkerülhetetlen következménye: megnő a devizatartalék. A nemzeti valuta árfolyamának alacsonyan tartása érdekében megvásárolt irdatlan mennyiségű külföldi deviza összpontosul a jegybankban és megjelenik a jegybank mérlegének eszköz oldalán, mint külfölddel szembeni rövid lejáratú követelés.

    Kína devizatartaléka 2014 júniusában elérte az eddigi csúcsot, a 4 ezer milliárd dollárt. Abban az időben a kínai gazdaság mérete (GDP) nagyjából 8 ezer milliárd dollár volt. A kínai devizatartalékok mértéke három évvel ezelőtt elérte a bruttó hazai termék 50 százalékát!

    Minek egy országnak ilyen iszonyatos méretű devizatartalék? Természetesen önmagában nincs értelme ennek, még akkor sem, ha feltételezzük, hogy a devizatartalékokat jövőbeni válságok, netán csőd elleni biztosíték gyanánt tudatos kormánypolitika révén halmozzák fel. A méret azonban nem indokolható. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a devizatartalékon az ország sokat veszíthet. A devizatartalék likvid, hiszen szükség esetén gyorsan mozgósítható kell, hogy legyen. Ennek az ára viszont az, hogy hozama csekély. A devizatartalék tipikus megjelenési formája rövid lejáratú betét külföldi bankban, vagy idegen állam kevés veszteséggel azonnal készpénzzé tehető adósságlevele. A kínai devizatartalékok leginkább tipikus megjelenési formája ezért az amerikai állampapír. Ez nem véletlen. Hiába utálja a kínai elit Amerikát, ilyen mennyiségű devizatartalék befektetésére a világ tőkepiacán nincs elegendő mennyiségben rendelkezésre álló egyéb eszköz, mint az amerikai állampapír (kincstárjegy, államkötvény, stb.) Ráadásul ez likvid, azaz gyorsan, veszteség nélkül eladható befektetés.

    Lényeges, hogy ebből a műveletből az Egyesült Államok hatalmas hasznot húz. Az USA kormánya nem volna képes saját adósságát ilyen olcsón finanszírozni, ha arra Kína nem volna szinte korlátlanul vevő.

    Ez a harmadik feltétel. Egy nem teljesen konvertibilis valutájú állam jegybankja akkor tudja eredményesen és mesterségesen alacsonyan tartani saját nemzeti valutája árfolyamát, ha elfogadja, hogy ennek mellékhatásaként rengeteg devizatartalékot halmoz fel. Ezen persze az érintett jegybank komoly mértékű veszteséget szenvedhet el. Nyilván ezt a veszteséget önkényuralmi rendszer könnyebben elviseli.

    Másik negatív mellékhatás is van: külföldi devizák megvásárlása révén túlzott mértékben kibocsátott nemzeti valuta inflációs nyomást fejthet ki a gazdaságban. Ennek elkerülése végett a devizatartalékot felhalmozni kényszerülő jegybank igyekszik a nemzeti valutában kiáramló többlet likviditást visszavonni, semlegesíteni. Ezt a műveletet nem túl elegáns szakszóval sterilizálásnak hívjuk. Ez kétélű fegyver. (Hatásának részletes taglalása nem fér bele tanulmányom kereteibe.)

    Megállapítható tehát, hogy Kína 2014-ig valóban manipulálta saját nemzeti valutája árfolyamát. Ezt éppen annak érdekében tette, hogy exportja nemzetközi versenyképességét mesterségesen megnövelje. Trump és Navarro vádjaiból ennyi a múltra nézve tényszerűen igaz. Ez azonban már akkor sem volt egyértelműen hátrányos az amerikai nép és gazdaság számára. Noha kétségkívül megáll az a megállapítás, hogy az amerikai feldolgozóipar több területen (textil, acél, elektronikai alkatrészek, stb.) versenyhátrányba került az olcsó kínai termékek behozatala miatt, az előnyök sem elhanyagolhatók. Egyrészt az olcsó importtermékek erősen javították az amerikai nép életszínvonalát, másrészt sokkal nyereségesebbé tették a végtermékeket előállító amerikai cégek tevékenységét, harmadrészt megengedték mind az állam, mind egyes vállalatok, mind pedig a lakosság eladósodását, sokszor felelőtlen túlköltekezését. Más szavakkal: a mesterséges módon magasan fenntartott amerikai jólétet jelentős részben a dollárban mérve igen alacsony bérekért dolgozó kínai nép fizette meg.

 

Világ tartalékvalutája

 

    Közben a kínai kommunista vezetés kitűzött egy másik fontos célt is. Azt, hogy a kínai nemzeti valuta a világ tartalékvalutájává emelkedjék. Szuperhatalomhoz olyan nemzeti valuta illik, ami kifejezi és tükrözi erejét: mindenki elfogadja nemcsak a Kínával való áru és szolgáltatás cserében, hanem a Kínát nem érintő nemzetközi kereskedelemben, sőt egyre növekvő mértékben a nemzetközi tőkepiacokon is.

    Ez a célkitűzés nyíltan ellentmond a kötött devizagazdálkodásnak. Ez önmagában nem baj; minden gazdaságpolitika egymásnak sokszor élesen ellentmondó célok között kötött kompromisszum. Tudni kell azonban, ütközés esetén melyik cél fontosabb és milyen mértékben. Bizonyos célok rövid távon kizárólag egymás rovására érvényesülhetnek.

  1. november legvégén történelmi jelentőségű döntést hozott a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa: betette a kínai valutát az IMF által kibocsátott, korlátozott forgalomképességű nemzetközi tartalékvaluta, a Különleges Lehívási Jogok (Special Drawing Rights – SDR) mindenkori értékét meghatározó valutakosár alkotóelemei közé. A felvétel dátuma 2016. október elseje lett, ami egyébként véletlenül egybeesett a kínai kommunista hatalomátvétel 67. évfordulójával is. Ez óriási elismerést tükrözött a kínai kormány és a kínai nép felé.

    Mi ennek a lépésnek a jelentősége?

    Az SDR értékét meghatározó valutakosarat a tavaly októberi változás előtt a világ legnagyobb forgalmú, a tőkepiacokon legnagyobb szerepet játszó, leginkább stabil nemzeti valutái alkották, az amerikai dollár, az euró, a brit font és a japán jen. Ebbe a körbe került most be mindjárt 10 százalék feletti súllyal a kínai renminbi jüan.

    Vegyük észre, hogy a valutakosárban nincs benne például a svájci frank. Ennek az az oka, hogy az ország határain kívül óriási forgalmat lebonyolító valuták mögé hatalmas hazai gazdaság és tőkepiac kívánkozik. Svájc valutája rendkívül keresett és stabil. A svájci gazdaság mérete azonban világgazdasági léptékkel mérve elhanyagolható. (Jövő héten látni fogjuk, hogy Svájc kormányának és népének nem érdeke, hogy saját nemzeti valutája tovább növelje szerepét a nemzetközi pénzforgalomban és a tőkepiac vérkeringésében.)

    Amelyik valuta az SDR valutakosarában szerepel, annak nemzetközi karrierje majdnem biztosított. Az IMF pecsétje annak elismerését jelenti, hogy a szóban forgó valuta értékálló, stabil, megbízható, ezért használata gyorsan megnövekszik a nemzetközi tőkepiacokon. Nem kizárt, hogy hamarosan a világ egyik új tartalékvalutájává emelkedik. Ez hatalmas előnyt jelent a kibocsátó országnak. A nemzetközi tartalék szerepét betöltő valutát kibocsátó állam ugyanis különleges kiváltság birtokába jut: innentől kezdve növekvő mértékben, szinte korlátlanul képes lesz eladósodni saját nemzeti valutájában.

    Igen ám, de ahhoz, hogy egy nemzeti valuta valóban nemzetközi tartalékvalutává emelkedjék, nélkülözhetetlen, hogy teljes mértékben konvertibilissé váljon. Ezt tudják a kínaiak. Pontosan erre törekedett a kínai kormány. Sőt, nemcsak törekedett, hanem világosan tett érte. Kína ezért 2015-ig lassan, fokozatosan leépítette a devizagazdálkodás kötöttségeit. A renminbi jüan – noha még nem teljesen szabadon átváltható –, egyre növekvő mértékben konvertibilis valuta lett. 

    Ez a folyamat azonban az elmúlt másfél évben szemmel láthatóan elakadt. Fordulóponthoz érkeztünk. Tavaly a kínai kormány ahelyett, hogy tovább haladt volna a liberalizálás útján, újra megszigorította a devizagazdálkodást. Egyre nehezebben ad engedélyt kínai vállalatok és kínai magánszemélyek külföldi befektetéseire. Mi történt?

    Elérte Kínát a jogállam, a nyilvánosság és a közbizalom hiányával küszködő közepesen fejlett országokra jellemző rettenetes átok: megindult a hazai tőke kiáramlása és menekülése. Nem a külföldiek, hanem ami az igazi veszély: kínai vállalatok és állampolgárok részéről.

    Ennek a fordulatnak a jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni. Pont ettől félt a kínai kormány, ezért húzta-halasztotta a tőkeműveletek liberalizációját, ezért táncolt mindig két lépést előre, majd egyet hátra. De eljött az igazság pillanata. A renminbi jüan kizárólag akkor lehet nemzetközi tartalékvaluta, ha már teljesen konvertibilis. Ha viszont szabadon átváltható, akkor árfolyama többé nem manipulálható!

 

Leértékelődés és tartalékvesztés

 

  1. januárjában a kínai jegybank devizatartalékai 3 ezer milliárd dollár alá csökkentek. Ez azt jelenti, hogy a Kínai Népi Bank két és fél év alatt elvesztette a korábbi 4 ezer milliárd dolláros összeg negyedét, tehát ezer milliárd dollárt. Hová tűnt ez az irdatlan tartalékmennyiség?

    Egyrészt, mint láttuk, megindult a hazai tőke kiáramlása, aminek egy része pozitív (hazai cégek külföldi befektetései) másik része negatív (vállalatok és magánszemélyek tőkemenekítése). Másrészt alaposan megváltozott a kínai nemzeti valutát kézben tartó belföldi és külföldi devizatulajdonosok értékítélete: nem a jüan felértékelődésére, hanem annak leértékelődésére számítanak. Ez az jelenti, hogy a devizapiacon túlsúlyba kerültek a kínai deviza eladói és a külföldi devizák vásárlói. Ez a korábban hosszú évekig tapasztalt felértékelési nyomás helyett leértékelési nyomás alá helyezte a kínai valutát.

    Az új helyzet jó oldala: a kínai jegybanknak nem kell többé művi eszközökkel leértékelni a kínai nemzeti valutát, mert leértékelődik az magától. Nem kell nyakló nélkül vásárolni dollárt, nem kell felhalmozni devizatartalékot, nem kell mesterséges jegybanki beavatkozással, erőszakkal lenyomni a renminbi jüan árfolyamát; piaci műveletek eredményeképpen lemegy az saját maga is.

    Az új helyzet rossz oldala: mi van akkor, ha a kínai gazdaság lassuló növekedése, pánik, vagy álhírek következtében túlságosan, vagy túl gyorsan csökken az árfolyam? Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. A kínai jegybank elkezdett beavatkozni a devizapiac másik oldalán. Dollárt ad el és vásárolja a hazai valutát azért, hogy fékezze az árfolyam romlását. Saját valutája árfolyamának védelmében devizatartalékaiból másfél év alatt több száz milliárd dollárnyit elköltött.

    2016-ban a jegybank vásárlása ellenére a renminbi jüan árfolyama 6,5 százalékkal csökkent a dollárhoz képest. Ez történelmi rekord.

    Trump és Navarro két és fél évvel lemaradtak az eseményektől. Ma a kínai jegybank nem saját nemzeti valutája gyengítése, hanem éppen ellenkezőleg, annak erősítése végett kénytelen beavatkozni. Lehet ezt is árfolyam manipulációnak bélyegezni, de ez most éppen kedvez az amerikai exportőröknek és meglehetősen hátrányos a kínaiaknak.

    Ez az igazság, nemcsak a valóság. Hátha feldereng a demagógoknak. Fontos lenne, mert alternatív tényekre, képzelt valóságra nem lehet eredményes gazdaságpolitikát építeni. Márpedig a két szuperhatalom viszonyában minden téves lépés kárt okoz az egész világgazdaságnak. Nekünk, magyaroknak is.

 

(Bokros Lajos írása megjelent az Élet és Irodalom 2017. március 3-i számában.)     

   

   

   

 

 

   

  

   

Címkék: gazdaság árfolyam manipuláció jüan valuta devizatartalék Kína Bokros Lajos Élet és Irodalom ÉS árfolyamszabályozás konvertibilitás renminbi jüan amerikai gazdasági nacionalizmus valutaárfolyam szabályozás világ tartalékvalutája

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://modernmagyarorszag.blog.hu/api/trackback/id/tr9112322263

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jobb és közép 2017.03.09. 11:15:06

Továbbra sem tudok jobb pénzügyminisztert elképzelni Bokros Lajosnál. Sajnos, ha így megy tovább, akkor a végén ennyi sem fog megvalósulni, mivel a baloldalon minden pártelnök szemlátomást minimum miniszterelnök akar lenni. :-( A jobboldalon meg nincs egyelőre komolyan vehető alternatíva.