A Modern Magyarország Mozgalom elismeri, sőt: fontosnak tartja a kettős állampolgárság intézményét és az állampolgárok közötti egyenlőséget. Megérti és tiszteletben tartja a kettős vagy akár többszörös kötődést is. Helyesli, hogy minden magyar állampolgárt illesse meg a választójog, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e más állampolgársággal is.
Kép forrása: duelamical.eu
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a súlyos problémákat, amelyek a nem kellőképpen átgondolt, vagy a pillanatnyi hatalmi érdekeket szolgáló szavazási rendszerből adódnak. Nem vitás, hogy az eleve, vagy tartósan külföldön élő magyarok, kettős állampolgárságú magyarok nem ismerhetik kellőképp az anyaország politikai viszonyait (de annál inkább annak az országét, ahol élnek), így csak igen kérdőjeles objektivitással szólhatnak bele az államhatárokon belüli jelöltállításba, programalkotásba.
A MoMa tehát mélységesen helyteleníti, hogy a határainkon túl élő, magyar állampolgárságot is szerzett magyarok a kizárólag határainkon belüli viszonyokra érvényes listára szavazhassanak.
Amennyiben a kettős állampolgárság rendszerének az intézményesítése, a könnyített honosítás valóban elsősorban a külhoni magyarok boldogulása, anyaországhoz fűződő viszonyának javítása érdekében jött létre, az Unió lehetőségein túlmenően is enyhítendő a trianoni szindróma máig érzékelhető hatásait, úgy ennek a deklarált és tiszteletreméltó elvnek kell alávetni a választási szavazást is. A külhoni magyarok ne szavazzanak olyan képviselőkre, akik a hazai pártok révén kerülnek fel a listákra, akiknek a tevékenysége egyértelműen Magyarországra korlátozódik, s akiknek az égvilágon semmi ráhatásuk nincs a politikai határokon túli magyarok életére, munkaviszonyaira, adózási rendszerére, jogrendszerére, oktatási lehetőségeire, közegészségügyi viszonyaira stb. Amennyiben tehát a határon túli magyarok szavazati joga nem a jelenlegi párthegemóniai törekvéseket kívánja szolgálni, „hálaszavazatok” begyűjtése formájában, és amennyiben elfogadjuk azt az évtizedek óta egyértelműen helyesnek tűnő elvet, hogy a határon túli magyar közösségeknek a mindenkori magyar állammal és a mindenkori magyar kormánnyal fontos a lehető legjobb viszony fenntartása, valamint a mindenkori Magyarországra szeretnének büszkén tekinteni, úgy a választásnak csak egyetlen értelmes és tisztességes formája képzelhető el: ha a külhoni magyarok saját képviseletüket juttatják be a magyar parlamentbe! Erre a jól működő gyakorlatra a magyar parlamentarizmus XX. sz.-i történelmében és Európa sok-sok országában van példa. Ez az egyetlen értelmes segítség, amit az anyaország a határainkon túli nemzetrészeknek (és a magyar diaszpórának) nyújthat, mint ahogy a határon túli magyarok is kizárólag az általuk választott képviselet útján tudnak önmagukról, közösségükről, térségükről reális információkat adni és igényeket megfogalmazni, csak így képviselhetik valóban érdekeiket, és csak így nyújthatnak morális vagy akár más természetű támaszt az anyaországnak is.
Hogy kiket juttatnának be a szavazati joggal rendelkező külhoni magyarok a magyar parlamentbe, az hadd legyen az ő felelősségteljes gondjuk, feladatuk.
A határon túli magyarok tehát saját jelöltjeikre szavazzanak. Csak így jöhet létre a külhoni magyarok intézményesített képviselete. Ennek kidolgozásában hathatós segítséget nyújthat például a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. A magyar kormánynak, a hatalmon lévő magyar pártkoalíciónak pedig kötelessége csak olyan határon túli jelölteket elfogadni, akik matematikailag tükrözik a határainkon túli magyar pártok, érdekképviseletek külhoni népszerűségét, választási arányait. A személyek kijelölésébe pedig semmilyen beleszólása nem lehet!
Megjegyezni kívánjuk, hogy ezzel a módszerrel eleve kihúzzuk a jelenlegi átgondolatlan és felelőtlen elképzelés méregfogát. A közvélekedés ugyanis egyre zajosabban utasítja el annak a lehetőségét, hogy az a magyar, aki nem életvitelszerűen tartózkodik a határainkon belül, befolyásolhassa azok életét, politikai preferenciáját, akik Magyarországon élnek, dolgoznak, küzdenek, adóznak. Felelőtlenség pillanatnyi vélt politikai érdekeknek alávetni és tovább rombolni a korántsem felhőtlen magyar-magyar viszonyt, az annyit hangoztatott nemzeti összefogás jegyében...
Ráadás: Minthogy nem az állampolgárság teszi a magyart, a Modern Magyarország Mozgalom azt javasolja, hogy a határon túl élő magyarok állampolgárságuktól függetlenül dönthessék el, hogy ki vagy kik képviseljék őket a magyar parlamentben, de a magyarországi törvényi szabályozásnak megfelelően csak kettős állampolgársággal rendelkezőkre adhassák a voksukat, lehetőleg olyanokra, akik nem csak formális magyarországi lakcímmel rendelkeznek, hanem bizonyítottan jól kiismerik magukat a magyarországi viszonyokban, és hathatósan, eredményesen foglalkoztak a kisebbségi lét formáival, a határon túli magyarok érdekképviseletével. Ez a majdani képviselő érdembeli tevékenységére is garancia, és egyben a kettős állampolgárság intézményének is megadja a kellő rangot, vagyis pillanatnyi belpolitikai érdekek hajszolása helyett igazi tartalommal tölti fel a nemzeti összetartozás és együttműködés új rendszerét.
A MoMa álláspontját összegezte:
Cselényi László, elnökségi tag
Modern Magyarország Mozgalom