A KSH legfrissebb adatai mélyen lehangoló képet festenek a magyar építőipar teljesítményéről, a várható kilátások pedig végképp elkeserítőek.
Ha valaki veszi a fáradságot, hogy végignézze a 2001. január és 2013. júniusa közötti időszakot, annak fel fog tűnni, hogy a Fidesz kormányzatok alatt az építkezési ágazat volumene mindig alacsonyabb, mint a sokat szidott „elmúltnyólcév” idején.
A legfrissebb – a kormányzati kommunikáció hozsannázásától kísért - statisztika növekedésről szól. Ezt nem nehéz megmagyarázni. Az ágazat teljesítménye ugyanis olyan mélyre zuhant vissza, ahol már egy katonai sátor felállítása is markáns fellendülésként hat.
A statisztikák szerint az építőipar 2013-as "szárnyalásban" a korábban (gyengébbek kedvéért: a "gyurcsánybajnai" idején) megkezdett ipari beruházások mellett az állami szerepvállalású beruházások, utak, vasutak építése játssza a főszerepet amelyek tehát adófizetői és EU-s pénzekből valósulnak meg! Az "épületek" építéseként leírt 18%-os növekedés ugyancsak az adófizetők pénzéből (az úgynevezett TAO-n keresztül) finanszírozott stadionépítéseknek köszönhető. A lakóépületek építése gyakorlatilag megszűnt.
Kép forrása: blikk.hu
Sok helyen találkozhatunk félbehagyott torzókkal az ország több pontján. Ezeknek a befejezésére remény sincs a banki források befagyasztása miatt.
Az építőipari vállalkozások jövőképe az épületek építésben még ennél is elkeserítőbb, mivel friss szerződésállományuk mindössze 0,9%-kal haladta meg az elmúlt évi mértéket. Ez azt jelenti, hogy a következő időszak épületei még a tervasztalon sincsenek!
Összefoglalva: az építőipar nagyon lassú emelkedése elsősorban uniós- és adófizetői pénzből, állami kivitelezésben (pályáztatás nélküli "Közgép-tendereken" keresztül) valósul meg, miközben a magánszektorban szinte semmilyen fejlődés nem tapasztalható, a lakásépítések pedig lényegében állnak - immár 4. éve. Jellemző adat, hogy 1921 (!) óta nem épült ilyen kevés lakás Magyarországon.