Elég volt, elég volt a háborúból, a haragból, a gyűlöletből. Elég volt az ellenséges érzelmek szításából. Az ellenségesség pusztító. Az ellenségesség elvadítja a lelket, arra alkalmasakat felbátorítja. úgy érzik, joguk van a gyalázkodásra, a bántalmazásra most már gyakran cselekedettel is! Az ellenségesség megbetegíti az embert. Hosszabb távon valódi betegséghez vezet, gyakran rosszindulatúhoz – ahogy a daganatot bölcsen nevezi a magyar nyelv. Ez az ellenségesség mérgezi a lelket, mérgezi a testet. Beteg a társadalom? Igen jórészt ezért. Az ellenségesség megöli a találékonyságot, az ötleteket. Beszűkíti a gondolkodást, mert állandó gyanakvásra, védekezésre kényszerít.

Híresen találékony nemzet vagyunk, de az örökös harccal, háborúval megbénítjuk magunkat. Pedig a háború annak kell, aki fél, hogy a tisztességes versenyt elveszítheti. Háború annak kell, aki nem hisz abban, hogy képes tanulni, fejlődni, ügyesebbé válni. Az örökös háború a gyávák és tehetségtelenek hatalmának kelléke! Az ilyen emberek végleg akarnak győzni. „Ez a harc lesz a végső” – ugye emlékeznek. A győzelmüket véglegesíteni akarják, a versenyt megszüntetni, hogy más már többé ne győzhessen. 

Az ellenségesség magányossá is tesz, elszakít a környezetünktől. Akinek nincs barátja, nincs szövetségese, az magára marad. Aki magára marad az fél, szorong és úgy érzi az egész világot ellene van. Aki ellenséget keres, az talál is ellenséget, aki barátot keres, annak lesznek is barátai!

A demokrácia béke, a demokrácia versengés, ha úgy tetszik sport, ahol a pillanatnyi győztes kezét a küzdelem végén megszorítja az, aki éppen akkor vesztett és arra gondol, hogy legközelebb ő győz, mert majd javít az eredményén, javít a csapaton. A demokrácia arról szól, hogy egészséges, egyenlő feltételekkel vívott versenyben minden szereplő egyre jobb, egyre több legyen. Mi demokráciát akarunk most is, ahogy a rendszerváltozáskor mindannyian. Úgy, ahogy Antall József kívánta a demokráciát. Tárgyalásokkal, megegyezésekkel, ellenfelekkel, de soha nem ellenségekkel. 

Bizalommal teli demokráciát akarunk. Ez a bizalom azonban nem vak. A vak bizalom mindig csalódáshoz vezet. Bizalom csak ott van, ahol mindig ellenőrizhető, hogy a vezetők mit tesznek. A demokrácia lényege az, hogy ne maradjon ellenőrizetlen a hatalom. Ha bennünket választanak meg, minket is ellenőrizzenek! Mi azt akarjuk, hogy mindenki tudja, mi történik, és miért. Ezért is fontos a szabad tájékoztatás, a szabad sajtó. Azt szeretnénk, ha tudná, érezné mindenki, hogy köze van ahhoz, amit az ország megválasztott vezetői tesznek. Azt akarjuk, hogy mindenki vegyen észt a döntéshozatalban, vegyen részt a választáson is. Verseny, tisztességes szabályokkal, ellenőrzés és együttműködés – végül is ez a demokrácia útja. Bizalom, méltóság és megbecsülés, ez legyen a jövő útja.

A nemzet egy nagy család. A jó családban nem bántalmazzák egymást sem szóval, sem tettel. A nézet és érdek különbségeket meg lehet úgy oldani, hogy mindenkinek fejlődést, tovább lépést jelentsen. Tanuljuk meg! Tanuljunk meg nevetni, örülni, alkotni, sikeressé válni. Az ellenségeskedők, a háborúzók időnkét győzhetnek, de a békét sosem tudják megnyerni. Mi békét akarunk végre ennek az országnak, a nemzetnek, itthon Európában!

Pusztai Erzsébet, alelnök

Modern Magyarország Mozgalom