Az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete által a demokratikus pártok vezetőinek feltett kérdésekre elsőként Bokros Lajos, a Modern Magyarországért Mozgalom elnöke válaszolt. A kérdések zöme rendkívül komoly, igen időszerű és nagyon lényegbevágó. Bokros Lajos és a MoMa üdvözöl minden fontos, közérdekű, értelmes párbeszédre irányuló kezdeményezést.
Az Egyesület honlapján elérhető válaszokat most itt is közreadjuk.
Válaszok az Európai Szülők Magyarországi Egyesülete elnökének kérdéseire
1. Tiszteletben kívánják-e tartani a gyermekek és szülők nemzetközi egyezményekben rögzített jogait, elismerik-e ezek primátusát a hazai jogszabályokkal szemben? Ezen belül elismerik-e a szülő, mint gyermeke(i) elsődleges nevelőjének jogát? Milyen azonnali intézkedéseket terveznek ezen jogok érvényesülése érdekében? Tervezik-e a köznevelés azonnali eltörlését és a közoktatás visszaállítását?
Teljes mértékben tiszteletben kívánjuk tartani a gyermekek és szülők nemzetközi egyezményekben rögzített jogait, amelyek nyilvánvalóan elsődlegességet élveznek a hazai jogszabályokkal és joggyakorlattal szemben. Ezt az Európai Unió vontakozó egyezményei külön is megerősítik.
A közoktatás elsősorban az állam feladata, míg a (köz)nevelés az iskola, a szülők, a társadalom közös tevékenységének eredménye. Nem érdemes játszani a szavakkal, mert mind az oktatás, mind pedig a szélesebben értelmezett nevelés komoly állami hozzájárulást és szerepvállalást igényel.
2. Visszaállítják-e a szülő döntési jogát abban a kérdésben, hogy gyermeke mikortól és milyen formában tesz eleget tankötelezettségének?
A szülői jogok nem korlátlanok abban a tekintetben, hogy a gyermek melyik életkortól és milyen formában vesz részt a kötelező közoktatásban. Az iskolaelőkészítő, felső csoportos óvodai oktatás kötelező kell legyen. Abban lehet a jogszabály rugalmas, hogy ezt a gyermek 5, vagy 6 éves korától veszi igénybe. Ez utóbbiban a döntés joga a szülőé, amihez azonban az óvodapedagógus tanácsát ki kell kérni és ha halasztás indokolt, arról gyermekorvos által ellenjegyzett állapotfelmérési jelentést kell készíteni.
3. Terveznek-e intézkedéseket a valóban ingyenes oktatás bevezetése érdekében? Ha nem, tervezik-e a tankönyvellátás rendjének újraliberalizálását?
Az oktatás sohasem ingyenes. A kérdés csak az, hogy az oktatás költségeit milyen mértékben fizeti meg a szülő a szolgáltatás igénybevételének helyén és időpontjában, illetve milyen mértékben fizeti meg az egész társadalom az adókon keresztül közvetlen állami, vagy önkormányzati szerepvállalás formájában. A közoktatásban nyilvánvalóan az utóbbinak döntő szerepe van.
A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) javaslata az, hogy a személyi jövedelemadóból származó bevételek teljes mértékben a mainál jóval nagyobb alapegységekbe szervezett települési önkormányzatoké legyenek. A közoktatási feladatokat vissza kell adni a járási méretű önkormányzatoknak.
A tankönyvellátás liberalizálása bizonyosan nem a finanszírozással, hanem a tanszabadság helyreállításával függ össze, amit természetesen támogatunk.
4. Tervezik-e az iskolai autonómia haladéktalan visszaállítását, az intézményvezetők munkáltatói jogainak, szakmai vezetői funkciójának, az intézmények önálló gazdálkodásának visszaállítását?
Az iskolai autonómia a tanszabadság értelmében helyreállítandó, amihez a működés és a karbantartás, valamint a kötelező tantervi feladatokon túlmenő, szabadon választható oktatási, készségfejlesztő és szabadidős tevékenységek finanszírozásában érvényesülő önállóság járul, a települési önkormányzatok és a szülői közösségek erőteljes felügyelete mellett.
Az iskolaigazgatót pályázat útján, a tantestület véleményének meghallgatása után az iskolafenntartó (illetékes önkormányzat, egyház, alapítvány stb.) nevezze ki, munkáltatói jogainak, szakmai vezető funkciójának visszaállítása mellett. A gazdálkodási autonómia a fentieknek megfelelően korlátozott.
5. Tervezik-e a 18 éves korig tartó tankötelezettség azonnali visszaállítását? Ha igen, milyen intézkedésekkel kívánják az iskolarendszerből már kikerült 16 és 18 év közöttiek számukra is hasznos módon történő bevonását?
A tankötelezettséget 18 éves korig feltétlenül, azonnal vissza kell állítani. Ez a kötelezettség azonban visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető. Az „elveszett korosztályok” számára lehetővé kell tenni minimum két év ingyenes többlet iskoláztatást, amennyiben erre igényt tartanak. Elsősorban a középfokú szakképzés bővítése lehet a leginkább járható út.
6. Tervezik-e, hogy valamennyi olyan intézményre – az alternatív iskolákra és egyházi intézményekre -, amelyben a tankötelezettség teljesíthető, bizonyos közös szabályokat vezetnek be? Ha igen, milyen területeken? Szerepel-e ezek között a tanköteles diákok után fizetett azonos összegű állami támogatás?
Tanköteles diákok után az állam fejkvóta szerint azonos összeget fizet bármelyik iskolafenntartónak. Többlet fejkvóta kizárólag a nemzetiségi oktatásban résztvevő osztályokra érvényesíthető, az egyházi iskolákban nem. A fejkvóta korosztályok szerint növekvő, korosztályokon belül azonban szigorúan azonos mértékű és nem oktatási tevékenységre semmiképpen sem felhasználható céltámogatás formájában jut el az iskolafenntartóhoz.
7. Milyen azonnali intézkedéseket terveznek a gyermeki és szülői jogok visszaállítása érdekében azokon a településeken, ahol ésszerű keretek között jelenleg csak egyházi fenntartású intézményben teljesíthető a tankötelezettség? Tervezik-e a nem-felekezeti (non-denominational) egyházi iskolák kötelezővé tételét vagy ösztönzését?
A közoktatás területén általános elv, hogy a kötelező előírások minimális mértékűek legyenek. Semmilyen különböztetés nem teendő az állami, egyházi, alapítványi, stb. iskolák között. Az állam szabályozza a minimális iskolaméretet, ami nyolcosztályos iskolát feltételezve átlagosan 200, de minimálisan 180 tanulót jelent. Ezzel megvalósítható a minimálisan 25 fős osztálylétszám. Ez alatt kizárólag nemzetiségi oktatás támogatható.
8. Tervezik-e a KLIK és a tankerületek azonnali megszüntetését? Ha nem, milyen szerepet szánnak nekik 2014 nyarától?
A KLIK azonnal felszámolandó, hiszen abszolút felesleges és káros intézmény. A tankerületek megmaradnak, de ezek nem szakmai, munkáltatói felügyeletet kell, hogy jelentsenek, hanem csak azt, hogy a területükön élő iskolaköteles korú tanulókat a szóbanforgó iskolába mindenképpen fel kell venni. Enélkül ugyanis vagy csak felvételi vizsga dönthet az iskolaválasztásban, ami az általános iskolai korosztályoknál (legalábbis az alső tagozatban) nem kívánatos, vagy pedig a kapcsolati tőke fokozott bevetése (korrupció) lesz jellemző, ami pedig üldözendő.
9. Tervezik-e, hogy 2014. szeptember 1-től valamennyi évfolyamon visszaállítják az intézmények – jelenleg is az évfolyamok ¾ részén használt – helyi tanterveit és ezzel egy időben tervezik-e a diákok kötelező óraszámának csökkentését? Nem azonnali intézkedésként terveznek-e ösztönzőket, szakmai segítséget ahhoz, hogy az iskolai tanterveket felülvizsgálják az európai trendek követése, az akadémikus tartalom drasztikus csökkentése és a kompetencia-fejlesztésre fordítható többletidő biztosítása érdekében?
A tanszabadság keretében a helyi tantervek visszaállítandók. A kötelező óraszám ezzel egyáltalán nem függ össze. Lennie kell egy minimumnak és egy maximumnak minden évfolyamon. Az egész napos iskola támogatandó.
10. Tervezik-e a heti 5 kötelező testnevelés óra eltörlését, a testnevelés órák számának a helyi adottságokhoz igazodó, intézményi szintű meghatározhatóságát?
A mindennapi testnevelés igénye helyes, megvalósulása azonban tekintetbe kell vegye az eltérő helyi adottságokat. Kívánatos viszont, hogy a minimális iskolaméret feletti iskolákban legyen mindenhol tornaterem. Ennek elérése alapvető nemzeti érdek, ezért kiemelten támogatandó.
11. Tervezik-e az órarendi hit- és erkölcstan oktatásának eltörlését? Tervezik-e, hogy ez az intézkedés – az európai trendeknek megfelelően, a gyermekek jogait betartva – minden olyan intézményre vonatkozzon, amelyben a tankötelezettség teljesíthető?
A tanszabadságba belefér, hogy az egyházi iskolákban legyen hittan, az államiakban pedig az egyetemes emberi kultúra befogadását megalapozó, komoly magatartásformáló iránymutatás (osztályfőnöki óra). Ugyanilyen fontos az állampolgári, háztartási és alapvető jogi, valamint elemi pénzügyi ismeretek elsajátítása minden iskolában.
12. Tervezik-e a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás eltörlését? Terveznek-e ösztönző rendszert annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek minél előbb óvodába kerüljenek?
Kötelező óvoda csak iskolaelőkészítő jelleggel legyen (lásd 2. pont). Ha viszont a szülő szabadon dönthet az ezt megelőző kisgyermekkori óvodai ellátás igénybevételéről, akkor ezzel arányosan a települési önkormányzat legfeljebb arra kötelezhető, hogy legalább egy évvel előre bejelentett igény esetén legyen a lakóhelyen férőhely, akár állami, akár magánóvodában.
13. Tervezik-e a 3 év alatti gyermekek bölcsődei ellátáshoz való hozzáférésének javítását? Ha igen, milyen eszközökkel?
Ez a települési önkormányzat feladata azonosan a megelőző pontban írottakkal.
14. Tervezik-e az általános iskolások kötelező délutáni bent tartózkodásának azonnali eltörlését? Tervezik-e, hogy biztosítják az iskoláknak a feltételeket ahhoz, hogy a szülők igényeinek megfelelő formában és időkeretben az értelmes délutáni elfoglaltságot, valamint reggeli ügyeletet szervezhessenek?
Támogatjuk az egész napos iskolát, de igénybevétele nem lehet kötelező. (Az értelmes délutáni elfoglaltság nem más, mint az egész napos iskola.) Bármelyik alternatíva választásának feltételeit az iskolafenntartó biztosítja.
15. Tervezik-e a nulladik órák betiltását? Tervezik-e az európai trendeknek megfelelően a későbbi, 9 órai iskolakezdés ösztönzését?
Betiltani nem kell semmit. Ha van lehetőség egész napos iskolára és a minimális-maximális heti óraszám törvényben rögzített, akkor a nulladik óra – legalább alsó tagozaton – tipikusan kiesik. (A szülők leszavazhatják.)
16. Tervezik-e az iskolarendőr intézményének azonnali megszüntetését? Terveznek-e feltételeket biztosítani ahhoz, hogy az iskolák felvilágosító, drogprevenciós, bűnmegelőzési tevékenységükhöz igény esetén rendőrségi szakemberek segítségét vehessék igénybe?
Iskolarendőrre nincs szükség, ez bízvást megszüntethető. Kellene viszont vonatrendőrség, metrórendőrség, stb. és sokkal több járőr a közterületeken. A rendőrök feladata a gyermekek védelme, biztonságos közlekedésük biztosítása. Felvilágosító, kábítószerfogyasztást és bűncselekmény elkövetését megelőző tevékenység része kell legyen a kötelező tananyagnak. Szükség esetén ezen túlmenő szakmai segítseget is adunk az iskoláknak.
17. Tervezik-e, hogy azonnali hatállyal megváltoztatják azokat a jogi kereteket, amelyek ma a rendőrség számára lehetővé teszik akár kiskorúak utcai igazoltatását, a velük összefüggő intézkedések pedagógus vagy szociális szakember nélkül történő foganatosítását a szülő távollétében?
Ha a rendőrök védik a gyermekeket, akkor egészen kivételes esetektől eltekintve nincs szükség igazoltatásra, valamint a szülő és a tanár értesítése, beleegyezése nélkül foganatosított hatósági intézkedésekre.
18. Tervezik-e a pedagógusok munkaterheinek azonnali csökkentését, a túlmunka, az önképzés, a külön feladatok díjazását, illetve az ehhez szükséges szabad időkeret biztosítását? Tervezik-e speciális munkakörökben foglalkoztatottak, így a könyvtárosok, fejlesztő pedagógusok, szabadidő szervezők, iskolapszichológusok, pedagógiai asszisztensek helyzetének és bérének haladéktalan rendezését, annak biztosítását, hogy szolgáltatásaikhoz minden azt igénylő, illetve rászoruló diák hozzáférhessen?
A pedagógusok munkaterheiről az iskolaigazgatónak kell döntenie. A pedagógusok tevékenysége annyira szerteágazó, egymástól annyira eltérő, hogy erről törvényben rendelkezni értelmetlen, felesleges és káros. Ha az iskolaigazgató visszakapja a munkáltatói jogokat, akkor ebbe nemcsak a felvétel és az elbocsátás, hanem a munkakör és a konkrét munkaterhelés meghatározása is beletartozik. Ugyanez vonatkozik a bérezésre. Értelmetlen mindenféle életpálymodell és országos érvényű merev szakmai bértáblázat. A pedagógusokat munkájuk mennyisége és minősége szerint kell megfizetni.
19. Tervezik-e a bölcsődei dolgozók anyagi és erkölcsi helyzetének azonnali rendezését?
Ugyanez vonatkozik az óvodai és bölcsődei dolgozókra is.
20. Tervezik-e a szakmunkásképzés újra bevezetett formájának azonnali megszüntetését? Tervezik-e, a szakképzés átalakítását? Ha igen, át kívánják-e helyezni a hangsúlyt a szakma elsajátításáról az élethosszig tartó tanulásra való felkészítésre, és ezt milyen eszközökkel szándékoznak megvalósítani?
A szakmunkásképzésben a német-osztrák-svájci minta követését tartjuk üdvözítőnek. Megfontolandó a tízosztályos általános iskola, amit minimum kettő, de leginkább négy évi középiskolai jellegű szakoktatás követne. A szakoktatásban vállalati együttműködésre van szükség, hiszen ennek része a gyakorlati oktatás, a műhelymunka, ami tipikusan heti 3 nap. Ez azonban már maga is élethosszig tartó tanulást követel. Nincs ellentmondás a szakma elsajátítása és a további szakmakövető fejlődés között.
21. Tervezik-e az iskolai szervezeti és működési szabályzatok és házirendek felülvizsgálatát a jogsértő szabályozások felszámolása érdekben? Ha igen, milyen határidővel?
A szervezeti és működési szabályzatok felülvizsgálata a tanszabadság helyreállítása, az önkormányzati felügyelet és finanszírozás megvalósítása, az iskolaigazgató korábbi jogállásának visszaállítása és további megerősítése miatt elengedhetetlen lesz. Azonnal nem lehet megcsinálni, körülbelül két év kell hozzá, feltéve, hogy a jelzett és szükséges reformok a kormányváltás után azonnal elindulnak és akadálytalanul megvalósulnak.
.
Bokros Lajos
egyetemi tanár, Közép-Európai Egyetem,
európai parlamenti képviselő,
elnök, Modern Magyarország Mozgalom
