A devizahitelek ügye, ha tetszik, ha nem, Magyarországon mindenkit érint. Nyilvánvalóan azokat is, akik devizahitelt vettek fel, de azokat is, akik egyáltalán nem vettek fel hitelt. Míg az össztársadalmi számháborút (ki járt jól vagy rosszul a devizahitellel?) több elemzés is segíti, és a különböző populista politikai erők és civil csoportosulások egymásra licitálva próbálják a devizahiteles háztartásokat az úgynevezett "globális karvalytőke" áldozatainak beállítani, igen kevés szó esik azokról, akik egyáltalán nem vettek fel devizahitelt. Pedig a devizahitelezés árát így vagy úgy ők is súlyosan megfizetik, pedig ők aztán igazán nem szándékoztak beszállni ebbe a buliba. Miről is van szó?

Forrás: yourmoney.com

Amikor egy országban a lakosság tömegesen vesz fel devizahitelt, akkor nemcsak az egyes háztartások, de az egész ország gazdasági helyzete is kockázatosabbá válik. Ha ugyanis a szomszédom fizetésképtelenné válik, az nemcsak neki rossz, hanem nekem is, hiszen nem fogja tudni a pénzét olyasmire költeni, amit én állítok elő. De rossz az államnak is, hiszen ha sok háztartás helyzete ellehetelenül, akkor a társadalmi szolidaritás kikényszeríti az állami beavatkozást, amit persze az állam az adófizetők pénzéből fog megoldani. Rosszabb esetben a kormány a perverz (azaz az önerőből is boldogulókat más pénzéből támogató) szolidaritási hevületében olyan bornírt lépéseket tesz, amelyek az egész bankrendszert teszik tönkre (pl. végtörlesztés). Ezek mind-mind kihatnak a teljes gazdaságra. Például: maga az állam is drágábban fog hitelhez jutni, mivel kockázatosabbnak ítélik meg a helyzetét a hitelezők. Az ilyen módon megnövekvő adósságszolgálat terhét pedig mindannyian megfizetjük, akár vettünk fel hitelt, akár nem.

Miután röviden megemlékeztünk arról a néhány millió háztartásról, akiket nem szoktak megemlíteni a devizahitelezés károsultjai között (pedig ők vannak többségben), szeretnénk kifejezni abbéli örömünket, hogy a Kúria jogegységi döntésével manapság ritkán hallható, józan hangot ütött meg a devizahitelezés ügyében. Ha ugyanis engedett volna a kormányzati nyomásnak, és utat engedett volna valamiféle rosszul értelmezett „adósságrendezésnek” (értsd: fizessenek a gonosz bankok), akkor azzal az egész országot hozta volna nagyon nehéz helyzetbe, és azokkal fizettette volna meg a devizahitelezés költségét, akik nem saját döntésük nyomán érintettek az ügyben. Nem tűnik igazságosnak az, hogy az előnyöket az egyének zsebelik be, a károkat pedig az egész társadalom fizeti meg.

Mindezzel nem azt állítjuk, hogy minden devizahiteles vessen magára, és oldja meg a problémáját, ahogy tudja. Azt sem állítjuk, hogy a bankok angyalok lennének, és semmiről nem tehetnek. Az esetleges jogsértő, tisztességtelen magatartásokat, szerződéseket természetesen jogi úton rendezni kell. Azt viszont határozottan állítjuk, hogy elég volt abból, hogy a devizahiteleseket mindenféle megkülönböztetés nélkül áldozatként kezeljük, és az utólag hibásnak bizonyult döntésük kárát aránytalan módon terheljük azokra, akik ebben az egészben nem vettek részt. A Modern Magyarország Mozgalom szerint az egyén felelősségét nem lehet populista haragszítással megszűntetni. A társadalami szolidaritás természetesen ebben az ügyben is fontos szempont. A szociális kérdéseket és a (valóban) rászorulók gondjait azonban célzott és hatékony támogatással kell megoldani.

Ennek megfelelően a MoMa üdvözli a Kúria devizahiteleseket érintő jogegységi döntését, amely elismeri, hogy:

- a devizaalapú szerződés jogszerű kölcsönszerződés;
- az adós a devizaalapú szerződésnek nemcsak az előnyeit, hanem az esetleges árfolyamváltozás miatti negatív hatásait is viseli;
- a devizahitelezés gazdasági és társadalmi következményeinek orvoslása nem várható kizárólagosan jogi úton.

A MoMa határozott véleménye viszont az is, hogy amennyiben az Európai Bíróság azt állapítja meg, hogy a bankok az egyoldalú szerződésmódosítás során jogszerűtlenül jártak le, akkor ennek következményeit nyilvánvalóan a bankoknak kell viselniük.

Modern Magyarország Mozgalom