Modern Magyarország Mozgalom

Több mint egy évszázadnyi létezés, százkét esztendő a történelem különösen embert próbáló évtizedeiben. Néhány boldog év is volt benne, de rettenetesek az arányok, a létezés és az élet különbségei. Ha valaki eddig nem tudta, ezek az arányok most, utólag is ébresztők és megvilágosítók lehetnek.

Gyarmati Fanni tizennégy évesen diákszerelemmel kapcsolta az életét az akkor tizenhét éves Radnóti Miklóshoz. 1935-től kilenc éven át voltak házasok. Addig, amikor a költőt „puskavégre fogták, és szakszerűen leterítették”. Magyarok a magyart. Deportálták a halhatatlanságba. „Micsoda mocsok hömpölygött körülöttünk?” – kérdi Csoóri Sándor. „Micsoda utálatos nyál, mit máig se tudunk arcunkról letörölni? Hol vannak a shakespeare-i őrültek, a bibliai ámokfutók – ordítozhatnának helyettünk!”

Forrás: femina.hu

Gyarmati Fanni szolgálata, a mocsok emberi feldolgozása, a folytonos vigyázás hetven évig tartott, százkét éves koráig. Valódi és jelképes hűség egyszerre. Annyira egyedi, hogy muszáj tanulnunk belőle. Ilyen gyötrelmek után szinte csoda a százkét év. Ennyi volt a vigyáznivaló? De hisz’ a költői életműre nem kellett. Töredékesen is megáll az a maga lábán. A magyar költészet legnagyobb teljesítményeinek egyike. A történelemre, a történelem igazságára kellett vigyázni. És van az úgy, hogy az erő akkor fogy el, amikor a remény. Jobb nem tudni, mi következhet még. De aki él, eggyel több oka van rá, hogy nyitva tartsa a szemét.

Radnóti eddig is halhatatlan volt, ezzel a távozással véglegesen klasszikussá válik. Befejeződött Gyarmati Fanni életben tartó varázslata. Volt valami gyönyörű lebegése a mintha-állapotnak: mintha élne a költő, csak éppen nem látjuk. Most lezárul az életmű, hogy személyes kapcsolatok nélkül éljen és tanítson, mint Petőfié, Aranyé, Adyé… Tanítsa a jövendő magyarjait is hazaszerető magyarrá és emberré lenni. Radnóti sorsa és költészete a napfény erejével mutatja, mi lesz az emberből, ha elfelejti, hogy mi a valódi hazaszeretet és emberség, és mi lesz a táradalommal, ha az európaiság szintje alá züllik.

Pálfy G. István

A Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja

Olvasgatom a kolozsvári Krónikát. Bár keleti szomszédunk szakemberei gyászjeleket adnak le amiatt, hogy a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró jogvédő szervezet szerint Romániában romlott a sajtószabadság helyzete, nem biztos, hogy azonnal búskomorságba kellene esniük. Az ország 2013-ban valóban a 42. helyről a 45. helyre csúszott vissza, egyenesen Pápua Új-Guinea mögé, ám vigasztalhatná őket, hogy ugyanebben a rangsorban az Európának mindenben jó példát adó Magyarország a 64. helyen van. Oda zuhant le.

Forrás: kronika.ro

Magyarország 2011-ben még messze Románia előtt volt. Két év alatt sikerült 24 hellyel rontani, 40-ről 64-re. Közvetlenül Tonga és Szenegál áll előttünk. Irány Oroszország! Putyinia a 148. Addig még kell két-három év! Kormányambíció kérdése. Lehet, hogy sajtószabadságban sem Románia teljesít jobban?

.

Pálfy G. István

A Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja

Emberek, vállalkozások ezrei mennek tönkre, és közben nem fehérül a gazdaság. Harc ez is a kormány részéről. Több mint négyszázezer online pénztárgépről van szó, ugyanannyi kisvállalkozóról, kereskedőről és a családjukról, no meg az alkalmazottaik köréről. Másra hivatkoznak, de valójában a harc ellenük folyik. Annyiszor változtatnak meg rendeleteket, annyiszor csapják be őket, amíg a többség ki nem dől a sorból. Kísérteties hasonlóság a trafik- vagy a földfosztással. Sötétül a horizont.

Január végén kétségbeesett hangú levelet kaptam egy somogyi kis faluból az online pénztárgépesek országos kálváriájáról. A levél lényegét január 26-án tettem közzé a Modern Magyarország Mozgalom blogján (Segélykiáltás a pult mögül). Néhány nap alatt nagyjából másfélezer olvasó jelzett vissza, hogy együtt érez velük, vagy maga is érintetett a több ezer kisvállalkozó kiszolgáltatottságában. „Sokan, nagyon sokan vagyunk aprócska vállalkozók, akikkel játszanak, és teljesen el akarnak lehetetleníteni! Ismételten visszavonták a már elfogadott, sőt üzembe helyezett pénztárgépek forgalmazási engedélyét! Megint, már harmadszor kellene másikat rendelnünk! SOS!” – állt a levélben. Hozzátettem háttérmagyarázatul: „Mivel becsületesek, az első hivatalos hangra megvásároltak egy pénztárgépet, amely megfelelhetett volna az adóhatóság igényeinek. De jött a verdikt, hogy az nem úgy van ám! Fölülről majd megmondják, milyen cégtől szabad vásárolni. Enyhítésként mellékelték az ígéretet, hogy az állami támogatás átvihető az új gépre. A régivel pedig, nyilván, szöget lehet verni a falba. Megrendelték az újat. Most az se jó. Hát nem lehetett előre eldönteni, hogy melyik kormánykliensnek az érdekeltségi körébe tartozzon a pénztárgép-biznisz? Akkora a belső harc, hogy teljes sötétség borul az agyakra? Ha ugyanis dulakodás közben eltapossák a törpevállalkozókat, semmiféle biznisz nem lesz. Felülről nézvést tizenöt-húsz vásárló nullának számíthat, de a faluban most ők alakítják a közvéleményt.” És nemcsak abban a faluban. Ugyanis négyszázezer gépről van szó. Tessék embereket képzelni a szám mögé!

Forrás: reuters.com

Nem véletlen, hogy napok alatt országos hálózat képződött, facebook-közösséget alakítottak, tüntetést szerveztek, petíciót adtak át a gazdasági miniszter magas rangú adjutánsának. Ugyanakkor az eltökéltség és a félelem közötti vergődés bizonysága, hogy a tüntetésen a közösségbe jelentkezetteknek csak a tizede vett részt. Egy nekem küldött levélben erre is van utalás: „Ebben a pillanatban nem lehet bátor az ember, mert nyomban elkaszálják.” De még a háttérben maradók is abban reménykedtek, hogy a kormány, az általa kijelölt illetékes hatóság elfogadja kéréseiknek a döntő részét. Lesz idő rá, hogy már beüzemelt vagy megrendelt gépeik átmehetnek a vizsgán. Ám a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 2014. február 11-én kiadott közleménye lehűtött minden reményt. „Az NR-300, NR-240, NR-440 pénztárgépekre vonatkozóan benyújtott újabb kérelmeket, a kérelmekre és a típusokra, illetve a folyamatban lévő fellebbezési eljárás közötti ellentmondások miatt elutasítottuk.” Ez a válasz elsősorban a gépek forgalmazójának szól, de a kisvállalkozó kárvallottaknak is érteniük kell belőle.

Nem könnyű olvasmány az alábbi szöveg, de ha valaki valóban érteni akarja a történet kegyetlenségét, és ugyanolyan tisztán akarja látni az egészet, mint az érintettek, érdemes lesz nekirugaszkodnia. A kárvallottak közösségének egyik fő vezetője a folyamat egészéről ezt tárta a nyilvánosság elé:

„A tények magukért beszélnek a pénztárgépügyletben. Tisztán kell látni, felfedni a valóságot! Hát, tessék, itt van! A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a feketegazdaság elleni küzdelem hevében kiadott rendeletei az alábbi károkat okozták a gazdaságban:

1. Tisztességes adók milliárdjainak elherdálása

2. Patkós-károsultak (ennek magyarázata alább – P. G. I.)

3. Samsung-károsultak (itt beleértve a gyártócéget is)

4. Samsung szervizhálózat

5. Adóbevétel kiesés azon kereskedők után, akik e rendelkezés miatt bezárták üzleteiket (lásd december 31-i NAV adatok)

6. Munkanélküliség növelése a bezárt boltok és a szervizhálózat leépítése miatt

Első döntés szerint (lásd Matolcsy György 2012. október 9-i nyilatkozata) a pénztárgépekbe beépíthető lett volna az AEE-egység. Ha a minisztérium marad ezen álláspontján, a kereskedőket semmilyen kár nem érte volna, az államnak nem kellett volna az adófizetők zsebébe nyúlnia, hogy az új pénztárgép megvásárlásával központilag támogassa az arra képtelen kereskedői réteget.

Azonban:

a./ A minisztérium megváltoztatta fenti álláspontját, és rendeletben kötelezte a kereskedőket az új pénztárgépek megvásárlására, az arra képtelen vásárlóknak pedig 50.000 Ft támogatást ígért. Az összeg nagyságával, amely kimutatható (lásd NAV nyilvántartása) megkárosították a magyar gazdaságot. Azok a kiskereskedők, mikrovállalkozások, amelyek a támogatás ellenére sem tudták fizetni az új gépek magas árát, kénytelenek voltak bezárni üzleteiket, elbocsátani dolgozóikat, amivel a minisztérium növelte a munkanélküliek számát, ezzel elesve a bérből származó adók és járulékok bevételétől, valamint a kereskedelmi ÁFA bevételétől.

b./ A minisztérium beleszólt a normális gyártási-kereskedelmi folyamat menetébe azzal, hogy kötelezte a végfelhasználót a még le nem gyártott, le nem tesztelt, nem létező pénztárgépek megvételére, megrendelésére. Ennek következményeként előkerültek olyan cégek, amelyek kihasználva a minisztérium hibás döntését a folyamat megfordításával, beszedhették a nem létező gépekre az előleget és azzal eltűntek. (Lásd Patkós-károsultak!)

c./ A gyártási-tesztelési idő kihagyása, (túlzott) lerövidítése miatt olyan gépek kerültek piacra, amelyek engedélyezési eljárása még nem fejeződött be. Az erre a célra kirendelt Ellenőrzési Hivatal szintén a határidők szorításában adott ki engedélyeket, melyeket később vissza kellett vonnia. Ennek hatására azok a cégek, amelyek a visszavont engedélyezésű gépeket rendelték meg, szintén károsodtak. A minisztérium ahelyett, hogy a visszavont engedélyű gyártónak újabb határidőt szabva engedélyezte volna a szoftverhiba javítását, a kereskedőket kényszerítette másik gép megvételére, majd azzal az ígéretével, hogy az így keletkezett kár (az előleg illetve teljes vételár) kiesésére kártérítést fizet, szintén a tisztességes adófizetők zsebébe nyúlt. A kártérítés összege a NAV nyilvántartásában lekérdezhető.

d./ A minisztérium a c./ pontban említett hibás döntésével, mellyel nem engedte a gyártócéget a hiba javítására, nemcsak a gépek rendelőit, hanem a gyártócéget is és a cég teljes szervízhálózatát is megkárosította. A Samsung-gépek fenti módon való forgalomból kivonásával beleszóltak a szabad piaci folyamatokba, meghiúsítva ezzel a szabad verseny lehetőségét, egyes piaci szereplőket előnybe hoztak, másoknak pedig csalásra adtak lehetőséget.

Célunk: a törvény visszavonatása, az egész folyamat újrakezdése. Ha visszavonják a törvényt, és így mégis beépíthető lenne az AEE-egység, akkor a kiesett vállalkozók újra visszajöhetnének, azok pedig, akik még nem rendelkeznek az új géppel, nem is kell, hogy ilyet vásároljanak. Ezek többen vannak, mint akiknek már megvan a gépük. A 400 ezer gépből csak pár tízezer működik. Nagyot lehetne spórolni, az államnak is, nekünk is. Több milliárdot!”

Egyetlen mondatot hadd emeljek ki! Azt, amelyik a legvilágosabban mutatja, hogy mi a kisvállalkozók szakmai-emberi véleménye a hatalom működéséről: „beleszóltak a szabad piaci folyamatokba, meghiúsítva ezzel a szabad verseny lehetőségét, egyes piaci szereplőket előnybe hoztak, másoknak pedig csalásra adtak lehetőséget.” Mondhatnák és mondják is, hogy újra és újra becsapták őket. Most ki-ki a maga módján ad feleletet. Van, aki azt írta a többieknek: „Az egész ügy annyira ördögi, hogy nem tudok másképp harcolni, csak szellemi eszközökkel. Ez pedig az ima és böjt. Három napig nem fogok enni, ha megéhezem, akkor inkább imádkozom. Hogy lássa meg az az ember, mit művel, mert szerintem nincs tisztában vele, hogy emberek ezreit tette tönkre, családokat rombolt le, tett munkanélkülivé, semmizett ki.”

Nem teszek kísérletet rá, hogy megfejtsem, ki az az ember, akire céloz. És tiszteletben tartom a hitbéli elhatározást. Annyit teszek hozzá, hogy indulatosabb emberek ezt éhségsztrájknak is nevezhetnék.

.

Pálfy G. István

A Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja

A MoMa nem a nemzetállamok Európájában gondolkodik, hanem a nemzetek Európájában. Óriási különbség.

A magyar nemzet elemi alkotórésze a magyar államnak, amely egyébként többnemzetiségű és egyre inkább az lesz.

A magyar nemzet elemi alkotórésze a román államnak, legalábbis azt kell elérni, hogy államalkotó nemzet legyen.

A magyar nemzet elemi alkotórésze a szlovák államnak, noha ezért nagyon sokat kell még küzdeni. De ez a cél.

Ez a felfogás nem mond ellent annak, hogy az eurózóna szükségképpen elmozdul a szorosabb együttműködés irányába.

Forrás: agsense.org

Azt akarjuk, hogy Magyarország is része legyen az eurózónának. Bizony ez azzal fog járni, hogy a monetáris politika után a bankfelügyelet és szabályozás, a versenypolitika és sok minden már eurózónás hatáskörbe kerül.

Mindörökre hazai hatáskörben marad az oktatás és a kultúra. Lesz azután sok szürke zóna, osztott szuverenitással.

Milyen szép is lenne, ha már ezekről a kérdésekről lehetne vitatkozni és érvelni a magyar parlamentben.

.

Bokros Lajos
A Modern Magyarország Mozgalom elnöke

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő (EKR) február 5-én, a strasbourgi plenáris ülésen elmondott beszéde.

A Macedónia csatlakozási felkészüléséről szóló jelentés egy száraz bekezdéssel indul:

"A 2005. decemberi európai tanácsi ülésen Macedónia megkapta a tagjelölti státuszt. A Macedónia és EU közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) 2004 áprilisában lépett hatályba. 2009 októberében a Bizottság javasolta a Tanácsnak, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az országgal, és induljon meg az SAA végrehajtásának második szakasza. Ezeket az ajánlásokat 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is megismételte. A Tanács még nem döntött a Bizottság ajánlásairól."

Forrás: debatewise.org

Észrevették, hogy Macedónia már majdnem 10 éve hivatalos tagjelölt? Azóta sem történt előrelépés.

Az EU szégyene, hogy egy olyan kis országot, amely a gazdasági és politikai fejlődés csaknem összes területén számottevő előrelépést tud felmutatni, nem engednek tovább az EU-csatlakozáshoz vezető úton. Szégyen és hatalmas hiba.

Az EU-nak a Görögország számára nyújtott pénzügyi segítség feltételéül kellene szabnia, hogy a görög álláspont változzék meg ebben a kérdésben. Szabadítsuk ki Macedóniát a görög politikai fogságából!

Az EU hatalmas hibát vétett Ukrajna esetében, és most látjuk is a következményeit. Ne támogassuk a Macedónián belüli széthúzó erőket azzal, hogy megtagadjuk az előrelépést ettől a kis, békés és soknemzetiségű társadalomtól!

.

Bokros Lajos, európai parlamenti képviselő, EKR

Strasbourg, plenáris ülés

2014. február 5.

A múlt hét végi müncheni biztonságpolitikai csúcsértekezleten fontos személyiségek biztosították támogatásukról az ukrán demokratikus ellenzéket. John Kerry amerikai külügyminiszter, Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnöke és Joachim Gauck német államfő egyaránt kifejezte szolidaritását az ukrán néppel.

Sajnos kicsit későn. Az Európai Unió vezetői elaludtak a volánnál. Nem értették, nem tudták, hogyan kell Viktor Janukovics ukrán elnökkel tárgyalni olyan körülmények között, amikor az orosz medve a szomszéd szobában folyamatosan morog.

A nagy hiba akkor történt, amikor Stefan Füle bővítési biztos nem tett le pénzt az asztalra. Az EU csak némi technikai segítséget ígért és valami homályos hosszú távú kereskedelmi egyezményt. Pedig Ukrajna már ősszel is a csőd szélén táncolt és rohamosan fogytak valutatartalékai. Stabilizációs intézkedésekért cserébe néhány milliárd eurót kellett volna azonnal kilátásba helyezni. És mondjuk megígérni azt, ha Ukrajna tíz év alatt egyenlő ütemben felemeli a belföldi gázárat a világpiaci árszintre, akkor az EU minden évben kifizeti a csökkenő különbözetet. Tervezhető és ellenőrizhető intézkedésekre épülő visszautasíthatatlan ajánlat lett volna. Talán a polgárháborút is el lehetett volna kerülni.

Forrás: reuters.com

Putyin orosz elnök nem habozott. Beígért 15 milliárd euró azonnali hitelt és folyamatosan harmadával olcsóbb orosz földgázt. Lássuk be, a rezsicsökkentés Ukrajnában is bódító illatú.

Az ukrán kormány lemondása után azonban Putyin elhibázta a dolgot, mert felfüggesztette a már megígért hitel folyósítását és újra blokádot hirdetett az ukrán árukra. Ezzel akar nyomást gyakorolni Janukovicsra, hogy az ne tegyen újabb engedményeket az ukrán ellenzéknek.

Ukrajna gazdasága megbénult. A társadalmat éles ellentétek szaggatják. Egyesek már az ország széteséséről beszélnek. Ezt megakadályozandó az Európai Uniónak most lehetősége van korábbi hibáját kijavítani. Tessék végre komolyan tárgyalni és érdemi segítséget nyújtani! A jómódú Európának elemi érdeke és kötelessége megsegíteni Ukrajnát annak érdekében, hogy a fiatal államban is megerősödjön az alkotmányos demokrácia és elinduljon a gazdasági növekedés.

Mert ahogy a MoMa mindig hirdeti: szabadság nélkül nincs kenyér. Ez azonban fordítva is igaz: kenyér nélkül nagyon törékeny a szabadság.

.

Bokros Lajos

A Modern Magyarország Mozgalom elnöke

Bokros Lajos európai parlamenti képviselő (EKR) február 4-én, a strasbourgi plenáris ülésen elmondott beszéde.

Számos szakértő úgy véli, hogy a pénzügyi tranzakciós adó (PTA) olyan csodafegyver, amely megoldást kínál a bankválság alapproblémáira. Aligha lehetne ennél nagyobbat tévedni.

A PTA-t az EU-költségvetés szempontjából még csak jelentős bevételnek sem lehet tekinteni. Egyáltalán, saját bevételnek sem szabadna nevezni.

Amikor a még mindig tomboló bankválság megoldására új eszközöket dolgozunk ki, mindenképpen meg kell pontosan határoznunk, hogy milyen célokat szeretnénk elérni.

Először is, azt akarjuk, hogy a lakossági banki szolgáltatások biztonságosak legyenek, és a lakossági betéteket se fenyegesse veszély. Ezt három intézkedéssel lehet a leghatékonyabb módon elérni: (i) egy új Glass–Steagall-féle egyezséggel el kell választani egymástól a kereskedelmi és a befektetési banki tevékenységeket, (ii) európai szinten meg kell erősíteni a betétbiztosítást, és (iii) nem szabad adóztatni a betéteket és a hitelezést sem. Nem kell messze menni, nézzék meg a mindenre kiterjedő magyarországi bankadó elképesztően romboló hatását! Magyarországon kormányzat által kiváltott hitelszűke van, növekedés pedig nincs!

Forrás: europarl.europa.eu

Másodszor, a potenciálisan mérgező befektetési banki eszközöket el kell határolni a többitől, hogy elkerüljük a fertőzést. Erre a legalkalmasabb eszköz a Volcker-szabály alkalmazása lenne. A Volcker-szabály megtiltja a bankoknak, illetve a bankokat tulajdonló intézményeknek, hogy olyan saját számlás kereskedést folytassanak, amelyre nem kaptak utasítást az ügyfeleiktől, továbbá megtiltja nekik, hogy fedezeti alapokba vagy magántőke-alapokba fektessenek, azokban tulajdonrészt szerezzenek. Négy évvel ezelőtt Obama amerikai elnök is támogatásáról biztosította a Volcker-szabályt.

Harmadszor, csökkenteni akarjuk az értékpapírok és származékos ügyletek kereskedésének volatilitását, hogy csillapítsuk a csordaszellemet. Ezt részben úgy lehet elérni, hogy lassítjuk a nagyfrekvenciás kereskedést. Ebben segíthet egy mérsékelt adó, amelyet a megfelelően kiválasztott értékpapírokra és származtatott tranzakciókra vetünk ki. Többek közt az árjegyzőket mentesíteni kellene ez alól, hogy elkerüljük a likviditás csökkenését.

Az mindenki számára legyen világos, hogy a PTA nem csodaszer, amellyel a bankrendszer összes problémáját meg lehetne oldani. Mi csak akkor támogatjuk a korlátozott alkalmazását, ha az a pénzügyi szektor egy olyan átfogó és globális reformjának részeként kerül bevezetésre, ami erősítené az európai bankrendszer hatékonyságát és versenyképességét.

.

Bokros Lajos, európai parlamenti képviselő, EKR

Strasbourg, plenáris ülés

2014. február 4.

Elektronikus levelet kaptam egy somogyi faluból. Jól ismerem a feladóját. Ha ott vagyok, gyakran megfordulok kisforgalmú boltjában. Tizenöt-húsz törzsvásárlója lehet; szerény megélhetés. A levél így szól: „Pista Bácsi! Segítséget szeretnék kérni, ha tudnátok valami nagyobb hírverést csinálni, legyetek szívesek, segítsetek! Sokan, nagyon sokan vagyunk aprócska vállalkozók, akikkel játszanak, és teljesen el akarnak lehetetleníteni! Ismételten visszavonták a már elfogadott, sőt üzembe helyezett pénztárgépek forgalmazási engedélyét! Megint, már harmadszor kellene másikat rendelnünk! SOS! Sokunk nevében! Köszönettel!”

Forrás: Napi.hu

Valós személy írta, a történet hiteles. Az elejét személyes tapasztalatom is igazolja. Mivel becsületesek, az első hivatalos hangra megvásároltak egy pénztárgépet, amely megfelelhetett volna az adóhatóság igényeinek. Volna!!! De jött a verdikt, hogy az nem úgy van ám! Fölülről majd megmondják, hogy milyen cégtől szabad vásárolni. Enyhítésként mellékelték az ígéretet, hogy az állami támogatás átvihető az új gépre. A régivel pedig, nyilván, szöget lehet verni a falba. Megrendelték az újat. Most az se jó. Hát nem lehetett előre eldönteni, hogy melyik kormánykliensnek az érdekeltségi körébe tartozzon a pénztárgép-biznisz? Akkora a belső harc, hogy teljes sötétség borul az agyakra? Ha ugyanis dulakodás közben eltapossák a törpevállalkozókat, semmiféle biznisz nem lesz. Már most úgy van, hogy felülről nézvést tizenöt-húsz vásárló nullának számíthat, de a faluban most ők alakítják a közvéleményt.



Pálfy G. István

A Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja

Az orosz Roszatom cég építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját – erről állapodott meg Moszkvában a múlt héten Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor.

A paktum tartalmára nemcsak a magyar társadalom, hanem a nemzetközi közvélemény is igencsak kíváncsi. De nem kell izgulni, annak, amit bejelentettek, a háromnegyed része szemfényvesztés. Ugyanis még nem írtak alá semmit! Nagyon szép volt bejelenteni azt, hogy 10 milliárd euró, lehetett volna 11 is vagy 28, erről ugyanis még nem tárgyaltak. Az állítólagos szerződés feltételei ismeretlenek. Bár Oroszország nem egy jól fejlett demokratikus nyilvánossággal rendelkező ország, de azért ott sem lehet ennyi pénzt csak úgy kidobni az ablakon.

Forrás: mandiner.hu

Az orosz pénzügyminiszter jelzésértékű nyilatkozatát is valahogy elfelejtette idézni a magyar sajtó. Pár nappal ezelőtt azt találta mondani, hogy "hitel? Hát nincs pénz, miből adjunk?" A megállapodást orosz részről a Roszatom orosz atomtechnikai vállalatnak a vezetője, Szergej Kirijenko írta alá. Az az ember, aki miniszterelnök volt, amikor 1998. augusztus 21-én csődbe ment Oroszország, az pontosan tudja, hogy a nincsből nem lehet adni.

Az igazság az, hogy valójában fogalmunk sincs, miről esett Putyin és Orbán között szó. És az igazán ronda a dologban nem az, hogy még csak a kezdeti szakaszban tartanak a tárgyalások, hanem hogy a kormány nem is gondolja úgy, hogy annak részletei a magyar társadalom nyilvánosságára tartoznának.

A MoMa szakmai kérdésekben kialakított véleményét nem a pillanatnyi politikai divat vagy hovatartozás határozza meg. Álláspontunk a nukleáris energia békés célú felhasználásával kapcsolatban változatlan, mely szerint Magyarországon a villamos áram termelés tekintetében az atomnak nincs alternatívája.

.

Modern Magyarország Mozgalom

„-Jól van, de eltekintve a csatornától, gyógyászattól, oktatástól, bortól, közrendtől, öntözéstől, utaktól, vízvezetékhálózattól, mit tettek a rómaiak értünk?

- Békét hoztak.

- Ó, békét, DEMAGÓG!”

Brian élete

.

Miközben diktátorokat is megszégyenítő harsánysággal szólnak a harci dobok az Európai Unió gyarmatosító törekvései ellen folytatott szabadságharc mezején, érdemes felidézni hogy a gaz gyarmatosítók mennyivel is finanszírozzák Magyarországot.

Előre kell bocsátani, hogy az Európai Unióhoz való tartozásnak számos előnye van, és ezek közül csak egy az, hogy az európai népek nagylelkű szolidaritásának köszönhetően az EU gazdaságilag elmaradottabb országai, így kis hazánk is igen bőkezű támogatásban részesül.

Csatlakozásunk óta az Uniótól (mai áron számolva) csaknem 7 ezer milliárd forinttal kaptunk többet, mint amennyit nekünk kellett abba a bizonyos közös kasszába befizetnünk. Csak hogy legyen egy elképzelésünk arról, hogy ez mennyi pénz, ez a 2013-as magyar bruttó nemzeti összterméknek csaknem negyede! Olyan, mintha idén hetente több mint egy napot a franciák, németek, angolok, olaszok dolgoztak volna helyettünk.

Forrás: MNB (MoMa grafika)

Ennek a támogatásnak több mint 60 százalékát már 2010 óta költötték el. Ezek a támogatások kismillió módon hasznosulnak: utakat, csatornákat építünk belőlük, iskolákat, óvodákat újítunk fel, oktatásra vagy egyéb beruházásra stb. fordítódnak különböző hatékonysági fokkal. A szabadságharc szüneteiben olykor-olykor érdemes lenne egy halk „köszönjük”-öt is elmorzsolni a fogaink között gaz gyarmatosítóink felé.

Komolyabbra fordítva a szót, érdemes lenne azon is elgondolkozni, hogy vajon ezek nélkül a források nélkül, vajon hol tartana az ország? Magyarország élen jár a támogatások lehívásában, de még ezzel a hallatlan mértékű támogatással sem sikerült érdemi növekedést kisajtolni az országból az elmúlt 10 évben. Ez a magyar növekedési modell kudarca.

A hosszú távon fenntartható növekedésnek és a transzferek hatékony, azaz növekedésserkentő felhasználásának a szakirodalom szerint ugyanaz a feltétele: a demokratikus intézményrendszer, az alkotmányos jogállam, a fékek és egyensúlyok rendszere, a kiszámítható és korrupciómentes gazdaságpolitika... Az elmúlt négy évben ezek szisztematikus lebontása zajlott, ezért sajnos nem kell csodálkoznunk azon, hogy nemcsak a hanyatló gazdaságunkon még az ilyen bőkezű európai uniós támogatások sem tudtak segíteni. Nem kell ezen csodálkoznunk, de belenyugodnunk sem!

Tartozunk magunknak és unokáinknak azzal, hogy minden erőnkkel küzdünk az alkotmányos jogállam helyreállításáért és a korrupció megszüntetéséért. De nem csak magunknak tartozunk ezzel. Tartozunk ezzel azoknak az európai adófizetőknek is, akik súlyos ezermilliárdokat fizetnek nekünk, hogy felvirágoztassuk az országunkat. Nem szép dolog az ő pénzükből finanszírozni az ellenük folyó szabadságharcot.

.

Modern Magyarország Mozgalom